A tömegturizmus csapdájába esett az idegenforgalmi terveinek a végrehajtásával Bulgária, mert a látványos mennyiségi fejlődés mellett halvány jele sincs a minőségi vendégkör kiterjedésének. Hiába épülnek sorra a wellnesslétesítmények, a golfpályák és a jachtklubok, a fekete-tengeri partvidék veszélyesen elkötelezte magát a vendégforgalom szervezésének „spanyol útja” mellett. Emiatt az a veszély fenyeget, hogy Bulgária a szociálisan lerobbant nyugat-európai rétegek tömegotthonává alakul át.
A számok önmagukban is roppant beszédesek: augusztus végéig közel négymilliónyian töltötték a szabadságukat Bulgáriában, ez a tavalyi év azonos időszakához képest 7 százalékos növekedést jelent, és csaknem a fele az idegenforgalmi szempontból jól kiépített Ausztria teljesítményének. Az Európai Unióból 30 százalékkal többen érkeztek, mint tavaly, és összesen 1,3 milliárd eurót hagytak az országban. Utóbbi adat 17 százalékos bővülésnek felel meg.
A dolog árnyoldalaként azonban bolgár idegenforgalmi szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy túl sokat építettek az utóbbi időben. Csak a tengerparti részeken nem kevesebb mint 1800 szállodát és éttermet nyitottak, s ez elkerülhetetlenül az árak eséséhez vezetett, miközben a csúcsidőszakban óriási vendégtömeg koncentrálódott a leglátogatottabb helyeken. A kialakult helyzet láttán az illetékes hatóságok lassan tudomásul vették, hogy a tömegturizmus várhatóan hosszabb időre meghatározó marad, és a tengerparti vidékekre összpontosul. Az ország belsejében lévő, kulturális jelentőségű célpontok a gyér és gyenge úthálózat miatt, illetve más infrastruktúra hiányában kiaknázhatatlanok maradnak.
Mint a DPA egyik tudósításában beszámol, az új EU-tagországot a skandináv fiatalok amolyan „alkoholparadicsomnak” tekintik, ahol az égetett szeszes italok számukra rendkívül olcsón és óriási választékban elérhetők. A valóságos alkoholturizmus általános kellékeként elviselhetetlenül hangos diszkók működnek, s ez aligha jelent vonzerőt az igényesebb utazók számára.