Továbbra is tabu a vízlépcső
Utalt arra, hogy a régiónkat érintő fejlesztési terv célkitűzéseiben „a részvétel önkéntes”, márpedig Magyarország úgy határozott, hogy nem akar vízlépcsőket. „Ez egy folyamatosan meglévő döntés 1989 óta” – magyarázta.
A Világgazdaság azon felvetésére, hogy akkor milyen más módon kívánja a kormány a jelenleginél hajózhatóbbá tenni a Dunát – akár a stratégia keretén belül vagy kívül –, annyit válaszolt: ez egyelőre tervezés alatt áll, jelenleg a Budapest és a déli országhatár közötti szakaszon vizsgálják a lehetőségeket. Ennek a munkának a része a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) novemberre elkészülő tanulmánya, amely „az egész szakaszrendszerre” készíti el a környezeti-stratégiai vizsgálatot.
Azt, hogy a magyar politikai elit mennyire ódzkodik még a vízlépcső gondolatától is, jelzi, hogy a Vituki tanulmánya nem számolhat a vízlépcsős megoldással. Ezt a kikötést még az előző kormány szabta, de a mostani kabinet is ezt a politikát követi – tette hozzá a kormánybiztos.
Lapunk azon kérdésére, mi a véleménye arról, hogy a vízlépcsők építését többek között az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) és a Magyar Tudományos Akadémia megújuló energiákról szóló tanulmánya is javasolja, annyit jegyzett meg: „A dolgokról szabad gondolkozni, de ez nem jelenti azt, hogy ezeket meg is valósítjuk. Hibának tartom, hogy a gondolkozás szintje került be az ÚSZT-be.”
A Duna hajózási útvonalként való fejlesztése más országoknak is érzékeny téma. Magyarország mellett például a németek, az osztrákok és a románok is megtámadták az Európai Bizottság azon javaslatát, amely arra határozott meg közös célszámot a Duna-régió stratégiájában, hogy hány napon kellene biztosítani a hajózhatóságot a Dunán egy évben. „Lehet, arra az eredményre jutunk, hogy nem tudjuk kétszáz napnál többre garantálni a hajózhatóságot” – mondta a kormánybiztos.
Ez meglehetősen rossz hír lenne a belvízi árufuvarozóknak, akik szerint a folyó rossz állapota miatti kihasználatlan kapacitás növeli a szállítási árakat, és így a magyar áruk versenyképességét is rontja. Az ágazat általunk megkérdezett képviselői szerint a hajózhatóságot csak vízlépcsőkkel lehetne érdemben javítani.
Magyar zászlóshajók
A Duna hajózhatóbbá tétele nem szerepel a magyar elnökség „zászlóshajó projektjei” között a duna-régió stratégiáján belül. A legfőbb projektek között Barsiné Pataky Etelka az energiatakarékosságot célzó panelprogramot, a geotermikus energia régióbeli elterjesztését és a dunai turizmus fejlesztését említette. A kormánybiztos szerint most az előkészítés és a projektek közötti szelektálás folyamata zajlik, a kiválasztott projekteket pedig 2013-ig indítanák el.
