Orbán: Magyarország visszanyerte hangját

A kormányfő szerint a diplomácia egyik legfontosabb feladata a gazdasági folyamatok támogatása

Kocsi Margit

2010.08.31, 05:00

Az ország külpolitikájának alakítása a kormány feladata, kötelessége és felelőssége – szögezte le Orbán Viktor a Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletének nyitónapján. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 2010 különleges jelentőségű év Magyarország számára: „olyan tetteket vittünk véghez, amelyekre az egész világ felfigyelt”. Elsőként említette a kétharmados többséget, amelynek eredményeként nemzetközileg is ritkának számító nemzeti egység jött létre: „a választók nem fogadják el többé azt a politikát, amely magánérdekeket helyez a közérdekek elé”. Létrejött a nemzeti ügyek kormánya, amely új politikai struktúrát teremt: ez a nemzeti együttműködés rendszere.
Ezzel Magyarország visszanyerte hangját. A misszióvezetőknek tudatában kell lenni annak, hogy kicsodák, hogy egy nagyszerű, sikeres nép képviselői; az önbecsülés szakmai elvárás a diplomácia felé – tért rá előadásában a diplomáciai, külpolitikai feladatokra a kormányfő. A gyorsaságot, reagálóképességet és intelligenciát minősítette a sikeres diplomaták legfőbb értékeinek. Megítélése szerint ezekre szükség is lesz, hiszen új világrend kialakulásának vagyunk tanúi, amelynek csak kísérő jelensége a válság, a nyugati civilizáció részesedése zsugorodik a világgazdaságban. Magyarország már elérte külpolitikai önrendelkezésének maximumát, s csak úgy érvényesítheti nemzeti érdekeit, ha maximálisan kihasználja az új együttműködési hálók lehetőségeit.
A külpolitika történelmi feladata az, hogy ezen belül növelje a magyar gazdaság teljesítőképességét, az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP), a foglalkoztatást. A szabad piacgazdaság karaktere is megváltozik, ezt jelzi az állam és a patrióta gazdaságpolitika növekvő szerepe, ez öt éve még elképzelhetetlen lett volna. Várható a termelésben sikeres államok előtérbe kerülése „a spekulációs pénzügyi műveletekre épülő gazdaságokkal szemben”. A miniszterelnök szerint azok a térségek erősödnek, amelyek nem mondtak le kulturális és erkölcsi hagyományaikról.
Orbán Viktor a továbbiakban sorra vette a külpolitika alapköveit. Ezek közé sorolta a jellegzetes nemzeti észjárást, a jó képességeket és az intelligenciát, amelyek sikeres országgá tehetik Magyarországot. Fontos értéknek nevezte a földrajzi fekvést, amely lehetőséget kínál a tranzitország szerep gazdasági előnyeinek maximális kihasználására. Hosszabban kitért az államreformra, amely versenyelőnyhöz juttathatja az országot. Szerinte erőforrásként kell értelmezni az állam hatékonyságát, a jogrendet és a kultúra megbecsülését. Magyarország egysége és stabilitása ugyancsak hozzájárulhat a sikeres külpolitikához. Egyértelműen pozitív erőforrás az ország számára a választók döntése, amelynek eredménye mozdíthatatlannak tűnik. Ez centrista pozícióba hozta a kormányt, és miután minden számítást felülmúlóan több baloldali szavazatot kapott a német CDU-CSU mintájára létrejött pártszövetség, ez arra kötelezi, hogy pozíciókhoz juttassa a másik oldalt is. Egyidejűleg bejelentette, hogy a közép-európai térség legversenyképesebb adórendszerét kívánja létrehozni a kormány, amely az egykulcsos adót kombinálja a családi adózással.
A miniszterelnök kitért a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való kapcsolatra is. Közölte, kormánya kölcsönszerződésnek tekinti a nemzetközi szervezettel kötött megállapodást, amelynek értelmében 2010-re 3,8 százalékos deficitet és pontos törlesztést vállalt az ország. Ezzel szemben az IMF gazdaságpolitikai megállapodásként értelmezi az egyezséget. Orbán Viktor értésre adta, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre igent, a gazdaságpolitikai kooperációra a jövőben is nemet mond a kormány.
Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy még nem látjuk a válság végét. Magyarország esetében a növekedés irányába kellene lépni a megszorítások helyett, hiszen már így is késésben vagyunk a világ, főleg Ázsia számos országához képest a válságból való kilábalás stratégiájának kialakításában. Ráadásul zajlik a nemzetközi szervezetek, így az ENSZ és az IMF átrendeződése is, fontos szövetségesként és nem együttműködő partnerként kell tekinteni a transzatlanti kapcsolatokra.
A bonyolult világ mellett az EU helyzete is bizonytalan. Úgy tűnik, alapvető kérdéseket kell újragondolni, például az uniós gazdasági kormányzás bevezetését az Európa 2020 stratégia sikere érdekében. Januártól soros elnökként Magyarországnak mindent meg kell tennie az európai ügyek előmozdítása érdekében.

Vélemény

Martonyi János

Az EU-n belüli kohéziót lényegileg meg kell erősíteni. Nem gyengíteni kell tehát az ezt szolgáló eszközöket, például az Európai Szociális Alapot, hanem erősíteni, mert ez szolgálja az egész integráció érdekét. Fontos látni azt is, hogy a közép-európai országok szorosabb együttműködése sem gyengíti az EU-t, kooperációjuk során egyáltalán nem gondolnak külön szervezet létrehozására, amely az unió versenytársa lehetne a térségben. Elismerésre méltó ugyanakkor a válság idején nyújtott teljesítményük. Lengyelország egyedüli EU-tagállamként még a krízis csúcsán is növekedni tudott, Észtország pedig teljesítette a maastrichti kritériumokat, és januártól csatlakozhat az eurózónához.

Alexander Stubb

A finn külügyminiszter hazája tapasztalatai alapján a soros EU-elnökség tízparancsolatát ismertette a tanácskozáson: 1. Az elnökséget Brüsszelből irányítják. 2. Szakértők, köztisztviselők végzik a munka zömét. 3. Készen kell állni bármire. 4. Megfelelő embert a megfelelő helyre. 5. Ismerni kell az uniós játékosokat és intézményeket. 6. Legyen egyértelmű, hogy ki a főnök. 7. Az eljárási szabályokat álmunkban is tudni kell. 8. Megéri dolgozni az egyes tanácskozások között. 9. Rendelkezésre kell állni a nap 24 órájában. 10. Egészségesnek kell maradni. Emellett még hangsúlyozta: Magyarország számára hosszan tartó értéke lehet az EU-elnökség sikerének, „ha el akarják szúrni ezt a lehetőséget, akkor beleviszik a belpolitikát”.