A kormányfő tegnapi beszéde alapján egyelőre az tűnik valószínűnek, hogy a kabinet igyekszik kisebb tételekből „öszszekalapozni” a legújabb százmilliárd forintnyi megtakarítási igényt. A kormány ezekben a hetekben lehet igazán hálás az idén ölébe hulló magán-nyugdíjpénztári vagyonért.
A még mindig jelentős devizatartalékok, valamint a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék zárolása mellett ugyanis ez a tetemes összeg teszi lehetővé azt, hogy a büdzsét még a súlyos pénzügyi viharok sem rázzák meg. A rizikó az idén jószerivel annyi, hogy az államháztartás GDP-arányos többlete 3 százalék felé közelít-e, vagy csupán 2 százalék környékén alakul. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a már említett stabilitási tartalékra hivatkozik, amikor ismét leszögezi: a GDP-bővülés elakadása „nem veszélyezteti a magyar kormány által 2011-re vállalt hiánycél teljesítését”.
Jövőre azonban korántsem ilyen rózsás a kép. A hatalmas egyszeri tételek kiesése mellett a gazdasági kifulladás is kétségessé teheti a 3 százalék alatti hiánycél valóra váltását. Az ugyanis, hogy mind a fogyasztás, mind a vállalatok nyeresége és a magánszemélyek jövedelme a korábban számítottnál rosszabbul alakul, külön-külön is sok tízmilliárd forintos lyukakat üthetnek a büdzsén. Hogy pontosan mekkorát, az egyelőre a jövő zenéje, ám az biztos, hogy jelenleg lázas munka folyik az NGM-ben a jövő évi büdzsé kalibrálása kapcsán. Azt a kormány is elismeri, hogy a részletes GDP-adatok közzététele után módosulhatnak a makro- és adóbevételi számok is. Előbbire szeptember 8-án kerül sor, míg a jövő évi költségvetési javaslatot szeptember végén terjeszti a T. Ház elé a kabinet.
Ami a lehetséges forgatókönyveket illeti: a kormány egy tollvonással elodázhatja a szuperbruttó adóalap 2012-re betervezett felezését, és ezzel máris kipipálja a szükséges százmilliárd forint körüli egyenlegjavulást. Összehasonlításképpen: az év elején hatályba lépett új személyi jövedelemadózás több mint 500 milliárd forintot engedett ki a büdzséből. Itt azonban súlyos dilemma, hogy az adójóváírás már betervezett további csökkentésével tovább nőne az alacsonyabb keresettel rendelkezők terhelése és elégedetlensége. A szuperbruttó esetleges megmaradásával ezeket a terveket biztosan felül kell vizsgálni. Az viszont az szja mint beavatkozási terület mellett szól, hogy a társadalom jelentős része eleve igen negatívan élte meg az év eleji adócsomagot is.
Az áfa annyiból biztosan nem jöhet szóba, hogy a 25 százalékos kulcs már az uniós maximumot jelenti. A társasági adóban évi mintegy kétszázmilliárd forintról mondott le a kormány a 10 százalékos kulcs kiterjesztésével, és az idén egyszer már csökkentette 2011-es bevételi várakozását: 317-ről 288 milliárdra. Ez utóbbi teljesülésére még van esély, ám a jövő évi közel 416 milliárdos bevételi terv (ami a hatályos büdzsétörvény kitekintésében szerepel) minden bizonnyal álom marad.
Mol: nem jó az időzítés
A Mol-pakett egy részének eladásából fedezheti a kormány a költségvetési kiigazítás egy részét – az NGM korábbi közleménye alapján ez a találgatás újra és újra felbukkan a sajtóban. Amellett, hogy a jelenlegi árfolyam mintegy ötödével alacsonyabb, mint a vásárláskori (bár ez jelent automatikusan eladási árfolyamot is), egyelőre nem valószínű, hogy a kormány már most ilyen pálfordulásra kényszerülne a vagyonpolitikájában. Az viszont igaz, hogy az 500 milliárd forintos Mol-részesedésszerzés értéke az szja-csökkentés költségvetési hatásához mérhető nagyságú.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.