Válságadókat jelentett be Orbán - szaporodnak a tiltakozók

Orbán Viktor a Millenáris Parkban tartott rendezvényen elmondta: a Széll Kálmán Alapítvány évek óta lelki hátországot ad a Fidesznek. A miniszterelnök közölte: kihelyezett kormányülést tartottak az ajkai iszapkatasztrófa helyszínén, amelynek során eldöntötték, hogy a katonai erők távozhatnak a helyszínről, a kolontáriak pedig visszaköltözhetnek otthonaikba.

Válságadókat vezet be a kormány, ezek három évre szólnak. A távközlési szektortól 61 milliárd forintot, az energiaszektortól 70 milliárd forintot, a kereskedelmi láncoktól 30 milliárd forintot gyűjt be a kormány évente. Újratervezik a fejlesztéseket, a meg nem kezdett beruházásokat felüggesztik, új PPP-s szerződéseket nem kötnek. A kormány 2011 december végéig felfüggeszti a magánnyugdíjpénztári kifizetéseket.

Reakciók a válságadóra:

A Tesco szerint a kormány lépése rontja az ország megítélését

Az érintettek nem tudtak róla, egyeztetés nem volt

Az Auchan nem kívánta kommentálni a bejelentést, ahogy a Spar Magyarország sem (utóbbi egyébként az elmúlt évet 360 milliárdos árbevétel mellett 14,8 milliárd forintos mínusszal zárta). Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta: semmilyen információjuk nincs az új adóról, sem annak részleteiről, így az adó alapjáról és mértékéről. A szervezet pénteki elnökségi ülésén igyekeznek ezzel együtt felmérni, hogy a 30 milliárdosnak mondott teher mit jelent az ágazatnak. Vámos hangsúlyozta: a kereskedelmi szektorban a forgalmi, árbevételi adatok csalókák, hiszen a kereskedő valójában csak árrésen profitál, a nyereség nagyságrendileg kisebb számot jelent, mint a forgalom. A főtitkár hangsúlyozta: pletykákat, rémhíreket már hallottak az utóbbi napokban, de semmiféle egyeztetés nem folyt, a kormány nem konzultált az ágazati szakértőkkel.

A különadó miatt kivonulhatnak egyes kereskedelmi cégek illetve átterhelhetik a fogyasztókra a válságadót - nyilatkozta lapunknak Németh Dávid, az ING elemzője. Lényegében ugyanez a véleménye Vámosi-Nagy Szabolcsnak, az az Ernst & Young adószakértőjének: ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg.

A Stabilitás Pénztárszövetség, a magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett intézkedés végeredményét tekintve több, mint 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több, mint 2700 milliárdos vagyonának elvonását jelenti, amely ellen a pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni.

A most bejelentett intézkedések nyomán a jelenlegi tagok számára a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben viszont nem marad más, mint egy általános ígérvény, hogy amikor ők elérik az - egyre emelkedő - nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az állam számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjukat - áll a közleményben.

A zömmel jobboldali kötődésű üzletemberek is megtapsolták a magyar miniszterelnök előadását, hiszen új, sikeresebb világot ígért, mely a munkára, a termelésre és a hagyományokra épít majd, véget vetve a spekulációnak. Kocsi Ilona jegyzete.

A távközlési társaságok sokféle terméktípussal, összetett szolgáltatási csomagokkal rendelkező szolgáltatók viszonylag könnyebben átháríthatják a pluszterheket a fogyasztókra, mondta el Radó István, az IFUA Horváth&Partners ügyvezető partnere.

A forint lényegében nem reagált a bejelentésekre, ám a MOL és az MTelekom részvényei padlóra kerültek

Orbán Viktor beszédéről élő videó közvetítés itt

A jelentős belpolitikai események után sokan kérdezik újra, mi lesz? Mintha az elemzők nem akarnák elhinni, hogy mi azt mondjuk, amit gondolunk. Magyarországon az a közfelfogás, hogy a politika nem működhet egyértelműen. Ha kizárjuk az ellenzéki propagandát, a helyzet magyarázata, hogy még mindig sokan nem merik komolyan venni a globális átrendeződés létezését.

2008-ban leszögeztük, hogy ha Magyarország nem követi a gazdasági fordulatot, akkor két tűz közé kerül. Az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy a változások valóban földrengés erejűek, a nyugati civilizáció súlyos meggyengülésével kell szembenéznünk.

A kérdés az, mi lesz a növekedés új forrása ebben az átrendeződésben, amely tíz-húsz év alatt zajlik le. Magyarországot ez idő alatt kell sikeres, biztonságos, versenyképes államá tenni. Ehhez tudni kell, milyen okok vezettek a hanyatláshoz? A recesszió oka, hogy a Nyugat nem használja ki kellően a munkát és az állandóság érzetét, míg a fejlődő országok mindkét területen felülmúlják a Nyugatot. Megjósolható, hogy az új világban felértékelődik a munka és a közérdek, az állam, és leértékelődik a spekuláció és a magánérdek, valamint az önszabályozó állam liberális ideológiája. A miniszterelnök szerint a nehéz külső körülmények ellenére bizakodó várakozást érez az ország lakossága.

A miniszterelnök szerint a magyar történelem tele van a "negatív szabadság" történeteivel, ezért a magyar a szabadságharcok népe, amely mindig valami ellen szövetkezett. Most azonban nem valami ellen, hanem valami mellett fogott össze. 2010 bizonyos nézőpontból 1990 értelmét adta meg, ezért a két dátumot együtt érdemes említeni, mivel most teljesedett be az, ami akkor nem tudott, vagyis nem túlzás a kétharmados forradalom elnevezés.

A gazdasággal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a növekedés beindításához szakítani kell a megszorítások politikájával, mivel ez sehova nem vezetett az elmúlt nyolc évben. 2010-ben a rendes adókon kívül egyhavi nyugdíjat, illetve közalkalmazotti bért vettek az emberektől. Holott "ennek töredékéért fojtogatják a francia elnököt". A magyar adófizetők elfogadták ezt a súlyos aránytalanságot, amit fel kell számolni. Be kell tartani az idei és a jövő évi költségvetési hiányt és egyidejűleg beindítani a gazdasági növekedést, piaci források segítségével.

"Nevetségesen kínos lenne, ha éppen az EU soros elnökségét betöltő ország nem tartaná be az uniós költségvetési szabályokat" – fogalmazott Orbán Viktor tegnap, José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével való találkozója keretében. A miniszterelnök leszögezte, hogy a következő napokban újabb lépéseket tesznek az idei, 3,8 százalékos deficitcél betartása érdekében.

A miniszterelnök hozzátette: tekintve, hogy a magyar gazdaság stagnált az idei évben, de még a legkonzervatívabb elemzők is növekedést jósolnak jövőre, jó az esély arra, hogy 2011-ben Magyarország megfeleljen az EU 3 százalékos maximális költségvetési hiányra vonatkozó szabályának. Elemzők szerint, ha a piac tetszéssel fogadja a miniszterelnök bejelentéseit, a forint akár a 260-as szintig erősödhet az euróval szemben.

A pénztárak működése szempontjából a fő kérdés, hogy működési kiadásaikat miből fogják fedezni. A kasszák ettől a lépéstől természetesen nem szűnnek meg, a felhalmozódott 2800 milliárdnyi vagyon kezelése azonban költséges. Ezeket a kiadásokat a kasszák a folyó befizetések 4-5 százalékából fedezték, a kormány terveinek igen negatív következményeként azonban a működés finanszírozásának forrása novembertől elapad.

A miniszterelnök bejelentése alapján a költségvetés egyenlege ebben az évben 60 milliárd forinttal, jövőre pedig 360 milliárd forinttal javul, hiszen a járulékok visszatartása az államnál többletbevételként jelenik meg. Kattintson a képre galériánk megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='434413']