Válságadókkal javuló egyensúly

Akár már az idén 3,2-3,4 százalék környékére csökkenhet az államháztartás eredményszemléletű hiánya, a nyár óta bejelentett költségvetési egyenlegjavító kormányzati lépések éves összhatása ugyanis lassan a Kötcsén emlegetett 1000 milliárd forintos nagyságrendet súrolja. Lapunk számítása szerint a 2010-re jutó lépések a GDP mintegy 0,7 százalékával teljesítik túl az eredeti hiánytervet, ám ez pénzforgalom szerint és önkormányzatok nélkül értendő. A deficit így a GDP 2,6 százaléka lehet a korábban tervezett 3,3 helyett. Azt, hogy ez a javulás az unió szemében mérvadó eredményszemléletű hiánymutatóban mekkora apadást jelent, már csak azért is nehéz megbecsülni, mert egyes átalakítások elszámolása igencsak kérdéses lehet. Itt elsősorban a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítására utalunk (erről lásd cikkünket a 10. oldalon), ám a bejelentett intézkedések alkotmányosság és gazdasági hatások tekintetében is súlyos kérdéseket vetnek fel.

Tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megerősítette, a kormány már az idén számít összesen mintegy 160 milliárd forintos bevételre a telekommunikációs, a kereskedelemben tevékenykedő, valamint az energiaipari cégektől. Ez a miniszter tájékoztatása szerint az adott vállalatok nyereségének mintegy felét vonná el mind a három ágazatban. Az Orbán Viktor miniszterelnök által szerdán emlegetett sávos adóteherről tegnap – Matolcsy György tolmácsolásában – már csak a kereskedelmi vállalkozások kapcsán esett szó, itt azonban a legkisebb cégek teljesen mentesülnének a különadó alól. Évi 500 millió forintos árbevételig nulla százalék az adókulcs, e felett, 100 milliárd forintig 0,1 százalék, az ennél is nagyobb nettó árbevétel után pedig 2 százalék. Vagyis a legsúlyosabb adóteher javarészt a nagy, külföldi tulajdonú áruházláncokra hárul, a magyar szerveződések – mint a CBA, a Coop vagy a Reál – franchise-alapú működésük miatt valószínűleg mentesülnek a legtetemesebb adóteher alól, bár ez még nem vehető biztosra.

A legégetőbb kérdés az újabb különadók kapcsán a jogszabályok időzítése. Még a frissiben rövidíteni szándékozott határidővel is november 20-ig ki kell hirdetni a 2011-es adóterhelésről szóló adótörvényeket is, a 2010-es teljes mértékű adóteher beszedéséről már nem is beszélve. Az új törvényjavaslat tárgyalását tehát kivételesen gyorsított eljárásban kell lefolytatni. A sietség egyik előnye a fogyasztók szemszögéből az lehet, hogy a cégek az idén alig tudják áthárítani az adóterhet rájuk – mutatott rá Hegedüs Sándor, az RSM DTM tanácsadó cég adópartnere.

Meglehetősen aggályos, hogy a törvény ez évben már csak pár napra lép hatályba, ugyanakkor a teljes évi adókötelezettséget be kell fizetni – világít rá egy újabb kérdéses pontra a GKI Gazdaságkutató Intézet közleménye is. Az intézet számítása szerint egyébként a kormány az idén már a GDP 2,5 százalékát kitevő átmeneti adó- és járulékterheket jelentett be. Részben e különadók, részben a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítása miatt szakemberek szerint egyértelmű, hogy teljesül mind a 2010-es, mind a 2011-es hiánycél. A már említettek mellett jövőre érezteti hatását a közigazgatás kilátásba helyezett karcsúsítása, valamint többek között a jövedéki adó megemelése is, igaz, a személyi jövedelemadóban ezzel párhuzamosan az állam több száz milliárd forintos bevételről mond le.