Varga: jöhet a kötelező elektronikus számlázás

Magyarországon 5-700 milliárd forint, az áfa-bevételek 15-20 százaléka hiányozhat a feketegazdaság, vagyis az áfacsalások miatt – közölte Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter a PricewaterhouseCoopers (PwC) konferenciáján, ahol a közép- és kelet-európai országok szakértői és adóhatóságainak képviselői tekintették át az áfacsalás elleni közös fellépés lehetőségeit.

Varga sikernek nevezte az online pénztárgépek és az EKÁER, vagyis az online szállítmányellenőrzési rendszer bevezetését. Ismertetése szerint 200 ezer online pénztárgép működik az országban, miközben 48 ezren regisztráltak az EKÁER rendszerébe, ahová 8 millió szállítást jelentettek. A hivatalos becslés szerint Magyarországon 24,4 százalékos az áfa-rés (az elméleti és valóban befolyó áfa különbsége, amit rést a feketegazdaság mellett az állami áfamentesség és a felszámolás alatt lévő cégek nemfizetései is növelnek). Ez régiós szinten elfogadható, ám a nyugati országokkal mérve magas – mondta a miniszter, aki szerint az online pénztárgépek bevezetése 20 százalék körülire vitte le a rátát.

Az elektronikus adatok feldolgozása nyomán hatékonyabb lett az ellenőrzés, és ennek van preventív hatása is: nagyobb az önkéntes adófizetés. Nem csak a kereskedelemben, de a beszállítóknál is tapasztalnak fehéredést – kérik a költségszámlát a boltosok. A fehéredés jele, hogy az adófizető vállalkozások most nagyobb megrendeléseket kapnak az építőiparban, a húsiparban de a zöldségtermelésben is. A miniszter megerősítette: a kormány „bizonyos szolgáltatók” estében szintén előírja majd az online pénztárgépek alkalmazását. Varga a felsorolásban a gépjárműszervizeket, a wellness-szolgáltatókat, a pénzváltókat és a taxisokat említette meg, hangsúlyozva, hogy utóbbiak szövetségei maguk kérték a bevezetést.

A kormány a jövőben az elektronikus számlázást is bevezeti, hiszen így az adóhivatal napra készen tudja majd figyelni a könyveléseket – ezzel meg lehet akadályozni, hogy a nemzetközi áfacsalók egy kiürített céget hagyjanak maguk után.

A miniszter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a fordított áfa bevezetése jelent igazán hatékony fellépést, hiszen a csalásokra lehetőséget ad minden olyan termék, ahol az egyedi azonosítás nehézkes (élelmiszerek, cukor, gabona). A kabinet azért küzd, hogy a rendszer alkalmazása az államok szuverén döntése legyen – emelte ki.  (A rendszer alkalmazására az EU ad engedélyt, de a jelenlegi szabályok szerint csak átmeneti jelleggel. Magyarország a cukorra kérte a fordított áfa alkalmazását, ám ezt Brüsszel nem engedélyezte.

Azt már Andrej Babis cseh pénzügyminiszter tette hozzá, hogy másfél év küzdelem után januárban az Ecofin tárgyalhatja azt a kérést, amelyben 10 ezer eurós értékhatárig termékkörtől függetlenül engedélyezni kérték a fordított áfa bevezetést. Hangsúlyozta: a körhinta-csalásokat (vagy utaztatásos, a több ország között sokszor csak papíron megjáratott termékekre épülő csalássorozatokat) ez tudja hatékonyan megakadályozni, miközben javítja a költségvetések pénzügyi helyzetét is. „A német és olasz szakemberek a társasági adóalap eltűnése miatt aggódnak, ám Csehországban az áfa-bevételek 22 százaléka tűnik el. Ez 3 milliárd euró, ami nagyobb, mint a költségvetési hiánya – hangsúlyozta a miniszter.

Lőcsei Tamás, a PWC partnere szerint az áfa-csalások elleni fellépésben egyre fontosabbá válik az államok közötti együttműködés. A cél nem csupán a költségvetési bevételek védelme, de a szabályokat betartó vállalkozók védelme is, hiszen ők hátrányba kerülnek a csalókkal szemben – tette hozzá. Szerinte a csalás nem az áfa mértékétől függ, hiszen a kulcsok országonként eltérők a problémák mégis azonosak.