Vége a visszaesésnek: Növekedésnek indulhatott a magyar gazdaság

Júniusban 3 százalékkal esett vissza az export euróban számolva, az import pedig 0,3 százalékkal csökkent éves alapon, ám a külkereskedelmi többlet így is 583 millió euró volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel megismerhettük a kirakós utolsó darabját is a második negyedéves GDP-adat közlése előtt. Az év hatodik hónapjában kissé romlottak a makrogazdasági mutatók. A kiskereskedelmi forgalom 0,4 százalékkal esett, amiben fontos szerepe volt annak, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelem 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 0,5 százalékkal csökkent. Az üzemanyag-fogyasztás ugyanakkor 2,4 százalékkal emelkedett.

Az ipari termelés júniusban 0,6 százalékkal mérséklődött. Igaz, munkanaphatástól megtisztítva 1,7 százalékkal nőtt az ipar. Az április-júniusi időszak első két hónapjában ugyanakkor összességben kedvező adatok érkeztek, így a negyedévben növekedhetett a gazdaság. A Világgazdaság által megkérdezett elemzők mediánvéleménye szerint a második negyedévben 0,5 százalékkal nőhetett a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legoptimistább elemző szerint 0,8 százalékos lehet a bővülés, míg a legborúlátóbb előrejelzés alapján stagnálás közelében lehet a gazdaság. Az idei első negyedévben nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,3 százalékkal csökkent a GDP, míg az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. Utóbbi szám akár módosulhat is, hiszen a KSH felül szokta vizsgálni a GDP-adatokat.

„A várható második negyedéves növekedés át tudja fordítani az éves GDP-adatot is” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere kiemelte, kiesik a 2012. második negyedéves 0,6 százalékos visszaesésről tanúskodó adat, és helyette egy pozitív kerül a bázisba. „Ennek tükrében reálisnak tűnhet a kormányzat 1 százalék körüli idei növekedési várakozása, ha tartani tudjuk a 0,4 százalékos negyedéves bővülést” – vélte Bebesy.

„A második negyedévben 20 százalékos növekedést várunk a mezőgazdaságban” – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. „A mezőgazdaságra vonatkozóan most becsülnek egy számot, ám a végleges aratási adat ezt felülírhatja” – vélte Molnár László. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint kedvező a termés, de az árak lefelé mennek, ami negatívan hat. „Nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági GDP 40 százalékát az állattenyésztés adja, itt pedig romló folyamatokat láthatunk” – emelte ki.

Suppan Gergely szerint az építőipar közel 10 százalékkal meghaladhatja az előző évit, ha júniusban is fennmarad a dinamika. „A mezőgazdaságnak és az építőiparnak is kicsi, 3,5-3,5 százalékos a súlya a GDP-ben, ám ezzel együtt is a mezőgazdaság 0,7, az építőipar pedig 0,3 százalékkal járulhatott hozzá a gazdaság növekedéséhez” – vélekedett Suppan.

Hasonlóan látja Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza is. Szerinte az áprilisi ipari adatnak köszönhető nagyrészt, hogy a szektor növekedni tudott a második negyedben. A KSH szerint áprilisában az ipari termelés 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index 2,9 százalékot emelkedett. Az alacsony bázison kívül elsősorban a járműgyártás jelentős növekedése segítette a bővülést. „Az ipar enyhe növekedést produkált a második negyedben, míg az elsőben mínuszban volt a teljesítménye” – hangsúlyozta Suppan Gergely. „A készletfelépítések szintén javíthatják a GDP-t, és kisebb lehet a beruházások visszaesése is” – tette hozzá. Németh Dávid szerint a szolgáltatások továbbra is visszaesést mutathatnak a második negyedévben, de már csökkenhet a zsugorodás trendje.

„Az idegenforgalmi bevételek is növekedhetnek éves alapon, ami szintén segíthette a belső keresletet” – hangsúlyozta Suppan. „A kiskereskedelmi forgalom előjelet váltott, és a negyedévben átlagosan 2 százalék körüli növekedést mutatott, míg korábban ugyanekkora mínuszok voltak.”

A további növekedési kilátásainkat az európai konjunktúra javíthatja. „Az euróövezetben 50 pont fölé került a beszerzési menedzser index értéke, vagyis a valutaövezet kikerülhet a 6 negyedéve tartó recesszióból, és ez ipari exporton keresztül segítheti a magyar növekedést” – mondta Bebesy. Előretekintve ugyanakkor nagy változás nem látszik. Az MNB Növekedési Hitelprogramja ellenére maradhat a hitel nélküli növekedés („creditless recovery”), és a nem túl befektetésbarát intézményrendszeri környezet is fennáll.

Az IMF-hitel fennálló része a kvóta háromszorosa alatti összeg, azaz a kedvezményes, 1,1 százalékos kamat-állományba tartozik. Ezt az 1,1 százalékos hitelkamatot kell tehát összevetnünk a törlesztésekre fizetett, MNB-ben elhelyezett devizabetétek után megszerezhető kamattal, ami 0-0,1 százalék között mozog – magyarázta az NGM.

„Valóban spóroltunk néhány milliárd forintot azzal, hogy korábban törlesztjük az IMF-nek a hitelt” – mondta lapunknak Németh Dávid. A K&H Bank vezető közgazdásza szerint ugyanakkor olcsóbb lett volna az ország finanszírozása, ha újra az IMF-től veszünk fel hitelt. „Több tízmilliárd forintot spórolhattunk volna, ha új megállapodást kötünk a valutaalappal, hiszen akár 3-3,5 százalékkal alacsonyabb az IMF-hitel kamata, mint a piaci finanszírozásé”. Az NGM szerint viszont az IMF-hitel érdemben nem olcsóbb a kibocsátott devizakötvényeknél, és „az IMF-hitelt általában a bajban lévő országok igénylik, miután már nem tudják magukat a piacról finanszírozni”.

Az IMF-hitel fennálló része a kvóta háromszorosa alatti összeg, azaz a kedvezményes, 1,1 százalékos kamat-állományba tartozik. Ezt az 1,1 százalékos hitelkamatot kell tehát összevetnünk a törlesztésekre fizetett, MNB-ben elhelyezett devizabetétek után megszerezhető kamattal, ami 0-0,1 százalék között mozog – magyarázta az NGM.

„Valóban spóroltunk néhány milliárd forintot azzal, hogy korábban törlesztjük az IMF-nek a hitelt” – mondta lapunknak Németh Dávid. A K&H Bank vezető közgazdásza szerint ugyanakkor olcsóbb lett volna az ország finanszírozása, ha újra az IMF-től veszünk fel hitelt. „Több tízmilliárd forintot spórolhattunk volna, ha új megállapodást kötünk a valutaalappal, hiszen akár 3-3,5 százalékkal alacsonyabb az IMF-hitel kamata, mint a piaci finanszírozásé”. Az NGM szerint viszont az IMF-hitel érdemben nem olcsóbb a kibocsátott devizakötvényeknél, és „az IMF-hitelt általában a bajban lévő országok igénylik, miután már nem tudják magukat a piacról finanszírozni”. -->