Világgazdaság Online

Végre nem megszorítanak
Parragh László
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
„Végre nem a megszorító jellegű intézkedések jellemzők. A társasági adó csökkentésével mintegy százezer vállalkozás helyzete javulhat, és segít a vállalkozásokon az is, hogy a beruházásoknál kevesebb engedélyre lesz szükség. A kereslet- és a hitelhiány azonban változatlanul súlyos probléma. Az utóbbit oldhatja a Széchenyi-kártya konstrukcióban a forgóeszközhitel értékhatárának a megemelése, a beruházási célú hitelnyújtás lehetővé tétele, valamint az önerőhitel a pályázati részvételnél. Nagy várakozás előzi meg az Új Széchenyi-tervet. Nem csupán a hét kiemelt terület fontos, hanem az az elv, hogy a magyar vállalkozók hatékonyan és versenyképesen legyenek részesei a gazdaságnak. A rendelkezésre álló pénz kevés, a kormány az uniós keretek átcsoportosításával kíván forrást biztosítani a kis- és középvállalkozások megerősítésére. De tartós kitörést csak a külső és belső kereslet növekedése hozhat.”

Komoly filozófiai váltás
Dávid Ferenc
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára
„A kormány lerakta az alapokat a gazdaság talpra állításához, még akkor is, ha sok lépésüknek csupán szimbolikus értéke van. A fő üzenet az, hogy az üzleti szféra eredményeiből részesülhet a társadalom, ez komoly filozófiai váltás. A VOSZ régi vágya volt a Széchenyi-kártya program kiszélesítése, ez a kkv-szektor számára fontos igazolás: jó úton jár, aki őket szeretné segíteni. Pozitív változás a társasági adó szabályainak a módosítása, így már versenyképes a mértéke a környező országokéival. A kisadók eltörlése jó üzenet, pedig nem nagy költségvetési kiadás. Az pedig, hogy a vállalkozói vagyon öröklése illetékmentes, több tradicionális céget tarthat fenn: azért, mert meghalt a vállalkozó, még nem kell meghalnia a vállalkozásnak. Vannak azonban adósságok, például az élőmunkaterhek csökkentése vagy a nagy elosztórendszerek ésszerűsítése, jó lenne, ha a költségvetés tükrözné ezekre az igényt.”

Tétova száz nap, ellentmondással
Raskó György
Agrárvállalkozó
„Tétova száz nap volt, nagy az ellentmondás a kormány konkrét cselekvései és a nagy tervek közt. A gazdasági koncepció még nem körvonalazódott. Az exportképes kis- és közepes vállalkozások kiemelt támogatása fontos cél, de egyelőre csak szavakban létezik, nem rendeltek hozzá még sem pénzforrást, sem intézményeket. Szintén csak a szavak szintjén látszott a bürokrácia leépítése, pedig itt még nagy tartalékok vannak. Egy ponton mindenképp nagy dicséret jár: rövid időn belül észbe kaptak, és belátták, hogy a költségvetési hiánycélt mindenképp tartani kell. Az IMF-fel történt szakítás nem volt szerencsés, hideg fejjel vissza kell menni tárgyalni akkor is, ha végül nem veszünk fel újabb hitelt. Egyáltalán, túl nagy fontosságot tulajdonítanak a választók felé való kommunikációnak, pedig egy ekkora többség birtokában sokkal inkább a külkapcsolatok szabnak meg egy hihetetlenül keskeny járható utat.”

Gyorsan kell cselekedni
Dávid Péter
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója
„Az AmCham elsősorban a nemzetközi versenyképességet javító lépéseket vár, ezért jó látni, hogy a kormány elődeinél fogékonyabb a külföldi befektetők elvárásai iránt. Az eltökéltség a reformokra megvan, de gyorsan kell cselekedni. Egymillió új munkahely megteremtését ígérik, ehhez mindenképp hozzá kell tenni, hogy egymillió versenyképes új munkahelyre van szükség, és mihamarabb. Fontos a hatalmas adminisztrációs terhek csökkentése, például egy új vállalkozás elindításához több mint negyven pecsétre van szükség. A korrupciós helyzet rendkívüli mértékben befolyásolja az ország vonzerejét a befektetők szemében, a kormány pedig ezen a téren riasztó helyzetet örökölt, ezért is lényeges, hogy most látványos, gyors változásokat akar. A hírünk a világban azonban a jó szándékok ellenére is vegyes; következetes, egységes, a befektetői világ számára jól értelmezhető kormányzati kommunikációra van szükség.”

Csendben dolgoznak
Boncz Imre
A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke
„A 2010-es országgyűlési választások előtt és az azt követő száz napban sem lát(t)unk markáns egészségügyi ígéretcunamit. Ugyanakkor a kényszeredett programalkotás helyett az egészségügyért felelős államtitkár egyeztet, elemez, tárgyal és kommunikál. Nincs világmegváltó hangulat, sem markáns PR-program(ok). Ezzel szemben néhány kritikus témában (mint amilyen a patikaliberalizáció felfüggesztése, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, a rezidensképzés megoldása vagy éppen a kórházi adósságfelmérés) viszont intézkedtek. A szakmai és a laikus közvéleményben sokan kérdezik: történik-e már valami az ágazatban? Egészség-gazdaságtani oldalról fontosnak tartom, hogy az elhamarkodottan történő politikai programalkotás helyett mélyebb helyzetértékelés, majd egy erre alapozott ágazati menedzsmentprogram készüljön. Szócska Miklós államtitkár szakmai felkészültsége erre garanciát jelenthet.”

Gazdaságpolitikai lépésekre várunk
Fekete István
A Joint Venture Szövetség elnöke
„Korábban úgy becsültük, hogy az őszi parlamenti ülésszak elején, a száz nap elteltével kerül csak napvilágra a legtöbb gazdaságpolitikai elképzelés, és ez igazolódott is. A kormány a kétharmados többséggel hatalmas lehetőséget kapott a korábbi nagy kérdések rendezésére – politikai területen ezt megtették, most várunk, hogy a gazdaságpolitikában is lépjenek. Az eddigi intézkedések két területre vannak pozitív hatással: a gazdaság kifehérítésére s a korrupció visszaszorítására. Az adózásról szóló elképzelések irányai már ismertek, és ezek is jók, fontos, hogy többen adózzanak kevesebbet. A legtöbb más témában inkább kívánságlistáról lehet beszélni. Így például lényeges, hogy megőrizzék és helyreállítsák a vállalatok versenyképességét és növeljék a legális foglalkoztatottságot. Nagy feladat lesz a bürokratikus terhek leépítése, az üzleti környezet javítása és a szakképzésfejlesztés.”