Veszélyben a mentőcsomag

Akár a második görög mentőcsomag is megbukhat – ez a dél-európai ország tényleges csődjét is jelentené –, ha Finnország példáját követve további eurózóna-tagállamok kérnének biztosítékokat Athéntól

a hitelekért cserébe. A görög–finn alkuról szóló eurózóna-döntésre akár még heteket is várni kell.

Finnország kész a Görögországgal megkötött garanciamegállapodás módosítására – közölte az északi ország kormányfője. Jyrki Katainen azután szólalt meg, hogy az eurózóna több tagállama is kifogásolta, hogy Helsinki a múlt héten külön megállapodott Görögországgal arról, a második görög mentőcsomag keretében nyújtott finn hitelért cserébe biztosítékot kap Athéntól egy esetleges törlesztésképtelenségre.

Bár a helsinki kormány nem közölt részleteket a megállapodásról, a Helsingin Sanomat finn lap értesülése szerint Görögország mintegy 500 millió eurót helyez el letéti számlára, amelyet Finnország a legjobb osztályzatú államkötvényekbe fektet 25 évig. A tőke és ezen időszak alatt felhalmozódó kamat összege pedig kiteszi majd azt a 1,4 milliárd eurós tételt, amelyet Finnország hitelez a bajba jutott dél-európai államnak.

„A görögökkel kötött megállapodás működőképes megoldás, de amennyiben ez a modell nem lehetséges, akkor más technikát kell kitalálnunk a garancia biztosítására” – mondta Katainen. Ezzel arra utalt, hogy a finn–görög alkut még az eurózóna többi országának is jóvá kell hagynia. A többi tagállam pedig várhatóan ebben a formában nem bólint rá a Helsinki és Athén közötti különmegállapodásra. Négy ország (Ausztria, Hollandia, Szlovákia és Szlovénia) ugyanis azonnal közölte: ha Helsinki biztosítékot kapott a hitel összegének visszafizetésére, akkor ők is hasonló megállapodásra tartanak igényt.

Emellett az osztrák pénzügyminiszter egy másik megoldást is javasolt a biztosítékok ügyében. E szerint csak a kisebb görög kitettségű országok kapnának garanciát Athéntól, ellentétben azokkal az államokkal, amelyek bankjai jelentős mértékben rendelkeznek görög papírokkal. Az elgondolás alapja, hogy a pénzintézetek a második mentőcsomag keretében állami garanciák fejében cserélhetik hoszszabb futamidejű kötvényekre jelenlegi görög állampapírjaikat. A holland pénzügyminiszter azonban azonnal bírálta az osztrák javaslatot is. Jan Kees de Jager szerint ez a megoldás a finn modellhez hasonlóan megkülönböztetné az eurózóna tagországait. A finn kormányfő szerint pedig először a Helsinki által kidolgozott modellt kell megvizsgálniuk a valutaunió tagállamainak. „Jelenleg is intenzíven tárgyalunk az eurózóna többi tagjával, amennyiben ezek nem vezetnek eredményre a következő hetekben, akkor kezdhetünk el gondolkodni újabb variációkról” – mondta Katainen. A finn kormány egyben világossá tette, ha nem kaphat valamilyen biztosítékot Athéntól, akkor nem vállal részt a második görög mentőcsomagban.

„A görög kormánynak az év végéig még elegendő forrás áll rendelkezésre, hogy megújítsa az addig lejáró adósságait. Ez még elegendő idő ahhoz, hogy a következő három évre szóló második mentőcsomag körüli vitákat elsimítsák a valutaunió tagállamai” – nyilatkozott a Bloombergnek a londoni Capital Economics elemzője. Ben May szerint azonban a mostani viták még azelőtt megbuktathatják a második mentőcsomagot, hogy azt egyáltalán elkezdték volna alkalmazni. Ez egyben a tényleges görög csőd kockázatát erősítené, illetve veszélybe sodorná a többi bajban lévő eurózóna-ország mentőcsomagját is.

Hasonló következtetésre jutott a Moody’s elemzése is. Az amerikai hitelminősítő szerint ha további tagállamok kérnének biztosítékokat Athéntól, akkor az jelentősen csökkentené a kifejezetten a hitelezésre rendelkezésre álló összegeket, így az egész mentőcsomag kerülhet veszélybe. A londoni Capital Economics elemzése szerint amennyiben Finnország mellett a másik négy állam is hasonló egyezséget kötne a biztosítékokról, akkor Athénnak mintegy 13 milliárd eurót kellene félretennie a második mentőcsomag keretében kapott 109 milliárdból. Ez egyben a görög állampapírok hozamának további erőteljes növekedését vonná maga után.

Helsinki azzal védi az Athénnal kötött különalkuját, hogy a júliusi csúcson a többi eurózóna-tagállam elfogadta a biztosítékra vonatkozó igényét.

Helsinki azzal védi az Athénnal kötött különalkuját, hogy a júliusi csúcson a többi eurózóna-tagállam elfogadta a biztosítékra vonatkozó igényét.-->