Viharveszély az EU-csúcson

Költségvetési fegyelem. Továbbra is tántoríthatatlanul kiáll Angela Merkel német kancellár az uniós szerződésmódosításról szóló javaslat mellett. Berlin a költekező tagállamok keményebb szankcióját szeretné elérni a változtatással, illetve a jelenleg működő ideiglenes válságalapot helyettesítené egy állandó mechanizmussal. Hiába tudhatja azonban maga mögött a múlt hét óta a franciák támogatását (VG, október 20., 5. o.), sokak számára egy újabb fáradságos szerződésmódosítás puszta gondolata is elviselhetetlennek tűnik.

A Berlin–Párizs paktum keretében a németek hajlandók voltak lemondani korábbi követelésükről a költekező tagállamokkal szembeni szankciók automatizálásával kapcsolatban. Ennek fejében ígéretet kaptak a franciáktól, hogy az EU második legnagyobb nemzetgazdasága támogatni fogja a Merkel-kabinet uniós szerződésmódosítási terveit.

A német kormány alapvetően két dolgot szeretne keresztülvinni, amelyhez az uniós szerződés módosítására lenne szükség. Egyfelől így lehetne megoldani a költekező tagok szavazati jogának megvonását a Európai Tanácsban. Másfelől a hitelválságba került euróövezeti országok megsegítését szolgáló, 2013-ban kifutó Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) utódját csak ezen a módon lehetne olyan állandó válságmechanizmussá alakítani, amely adópénzek bevonása nélkül is képes lenne ellátni feladatát.

A ma kezdődő uniós csúcshoz közeledve azonban egyre-másra láttak napvilágot a kezdeményezést kritizáló nyilatkozatok. Viviane Reding igazságügyi biztos például „teljességgel felelőtlen” felvetésként értelmezte a szerződésmódosítás ötletét, utalva rá, hogy a 2009 decemberében hatályba lépett reformszerződés tető alá hozásához is tíz évre volt szükség.

Reding honfitársa, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök szintén rosszallásának adott hangot tegnap, „egyszerűen lehetetlennek” nevezve azt az eljárást, hogy a németek és a franciák az euróövezet többi országának a megkérdezése nélkül állapodtak meg egymással. Juncker szerint egyébként a szavazati jog megvonása nem járható út, és a kormányfő azt is jelezte, hogy Berlinnek nincs esélye megszerezni a tagállamok egyhangú támogatását a csütörtök–pénteki csúcson – írja a Die Welt. Az Eurogroup elnöki tisztét is betöltő luxemburgi kormányfő a szavazati jog megvonása helyett inkább a szankciók gyors keresztülvitelében látná a megoldást, amelyről éppen a franciáknak tett engedménnyel mondott le Berlin, amikor beleegyezett, hogy a büntetés ne legyen automatikus, hanem a tagállamok döntsenek róla.

A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) előtt tegnap tartott beszédében azonban Merkel a kritikák dacára is kiállt az elképzelés mellett. A kormányfő az ideiglenes válságalap helyett felállítandó állandó mechanizmustól többek között azt várja, hogy az adófizetői pénzek megkímélése mellett lesz képes segítséget nyújtani az eladósodott tagállamoknak. A kancellár szerint is előre látható súlyos nehézségek ellenére a német kabinet azt szeretné, ha az uniós szerződés módosított verziója már 2013 nyarán hatályban lenne.

A várható tagállami ellenállással kapcsolatban igen élesen fogalmazott a német kormányfő: „Az igaz, hogy a német–francia egyezség önmagában még nem jelent mindent Európában, de ennek híján sok minden semmivé válhat.” Igaz ez például a 2013-ban lejáró uniós pénzügyi mentőövre, amely német részvétel nélkül nehezen lenne működőképes. A súlyából eredő tagadhatatlan zsarolási potenciál mellé Németország ráadásul nem várt segítséget is kapott tervei megvalósításához: Nagy-Britannia konzervatív-liberális kormánya több ízben jelezte, hogy bizonyos korlátok között nem zárkózna el az alapszerződés módosításától, ha az

az euróövezet stabilitását szolgálja. JK

Varsó szerint az államadósság-állomány esetében 13, a deficitnél pedig 1,8 százalékpontnyi az a többletköltség, amelyet a nyugdíjrendszer átalakítása okozott. A ma kezdődő uniós csúcs résztvevői elé kívánják tárni a javaslatot.

Lengyelország augusztusban nyolc másik uniós állammal – köztük hazánkkal – közösen javasolta a deficitszámítási módszerek megváltoztatását a nyugdíjreformok költségeire tekintettel. Ám a kezdeményezés megbukott

Varsó szerint az államadósság-állomány esetében 13, a deficitnél pedig 1,8 százalékpontnyi az a többletköltség, amelyet a nyugdíjrendszer átalakítása okozott. A ma kezdődő uniós csúcs résztvevői elé kívánják tárni a javaslatot.

Lengyelország augusztusban nyolc másik uniós állammal – köztük hazánkkal – közösen javasolta a deficitszámítási módszerek megváltoztatását a nyugdíjreformok költségeire tekintettel. Ám a kezdeményezés megbukott

-->