Visszapumpált milliárdok

Az Eurostat jelentése szerint ez az arány nálunk elérte a 2,38 százalékot, miközben a 27 tagállam átlaga csupán 0,54 volt, és hasonló arány mutatható ki a környező országokban is. Magyarországot a listán Málta követi a maga 2 százalékával, a harmadik helyezett pedig Bulgária 1,3-del. Árulkodó adat az is, hogy az állami támogatások mértéke hazánkban a válság kezelésére szolgáló kormányzati lépések kiszűrése mellett is emelkedett az utóbbi években.

Egyes területeken persze eltérők a változások. A mezőgazdasági célú támogatások 2004 és 2008 között a harmadára csökkentek, de még így is 120-130 milliárd forint körüli összeget képviselnek. A közlekedésiek mértéke az előző évhez képest már 2008-ban is kevesebb mint a felére csökkent, ám ez a tétel úgy közelíti meg a 300 milliárd forintot, hogy az EU statisztikája nem veszi figyelembe a MÁV-nak nyújtott támogatásokat.

A részletes adatok szerint tetemes összegeket emészt fel többek között a foglalkoztatásösztönzés: részben a válság hatására ugyanis mintegy háromszorosára nőtt az erre fordított állami pénzek nagysága, így 2008-ban e támogatások összértéke az EU-s adatok szerint százmilliárd forint körül alakult. Még nagyobb arányban emelkedett a regionális támogatások értéke, amely két évvel ezelőtt mintegy 220 milliárd forint volt. Lapunk kérdésére a pénzügyi tárcánál ezzel kapcsolatosan jelezték: mindebben meghatározó szerepe van annak, hogy 2007-től megnyíltak, 2008-ban pedig jelentősen emelkedtek az uniótól származó strukturális támogatások.
A feldolgozóipart – egy jelentős csökkenés után – 2008-ban még mindig közel százmilliárd forinttal dotálta az államkassza. Ez a különböző ágazatoknak jutó támogatás közel kétharmadát teszi ki – igaz, Magyarországon ezt az arányt nem érintették a válságkezelő lépések. A feldolgozóipar dotációja ugyanis az egész EU-ban hagyományosan tetemes összegeket emészt fel, ám a válságkezelés hatására ennek aránya igencsak visszaszorult a pénzügyi szektor javára. Nálunk ilyen jelenség nem figyelhető meg.
Az egyes ágazatok, cégek támogatása többek között az úgynevezett nagyberuházási adókedvezményeken keresztül történik – mutattak rá a PM-ben. Hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta folyamatosan nagy a belépésünk előtti beruházásokhoz kapcsolódó kedvezmények értéke. Mivel azonban az ilyen módon nyújtott állami támogatás korábbi jogszerzésen alapul, nagyságára nincs jelentős hatással a jelenlegi támogatási politika – fogalmaztak a pénzügyi tárcánál.
Mindezek a tételek a költségvetésben és az adóhivatali adatokban is megjelennek.

A 2008-as kimutatás szerint a társasági -adó-kedvezmények 67 milliárd forinttal csökkentették az állami bevételeket – a megelőző évben még 98 milliárdra rúgott az öszszeg. Ennél jóval nagyobb összegeket – több mint 200 milliárd forintot – takarnak az egyedi termelési támogatások.

A közeljövőben minden bizonnyal fokozódik az állami garanciavállalások beváltásának aránya, így az erre fordítandó keret is. Ez a tétel 2008-ban a 14 milliárd forintot közelítette, a 2010-es költségvetési törvényben pedig az állami Garantiqa Hitelgarancia Zrt. fizetési kötelezettsége soron 15,2 milliárd szerepel. Ettől elkülönül az agrárvállalkozási hitelgarancia 1,4 milliárdos összege, ellenzéki félelmek szerint azonban még ezek a betervezett keretek sem lesznek elegendők az idén várható beváltási hullám kezelésére.