Visszavághat az Európai Parlament
„Az Európai Parlament (EP) minden bulit el tud rontani, és csak nagyon kevés olyan kérdés van, amelyet a támogatása nélkül is keresztül lehet vinni az EU-ban” – mondta el a Világgazdaságnak Csaba László, a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára azzal kapcsolatban, hogy tegnap igencsak megizzasztotta az EP a magyar elnökség programját ismertető Orbán Viktor miniszterelnököt a médiatörvény miatt. A szakember szerint a törvényhozó testület több módon is keresztülhúzhatja a magyar elnökség céljait: megakadályozhatja bizonyos témák napirendre tűzését, vagy – ha azok már napirendre kerültek – javaslatokkal módosíthatja azokat. Végső esetben pedig azáltal akaszthatja meg a jogalkotási folyamatot, hogy egyszerűen nem szavazza meg az adott jogszabályt. Igaz, ezzel a fegyverrel nem minden esetben élhet. Például az unió gazdasági kormányzását lehetővé tévő hat jogszabály közül kettőben csupán konzultációs joga van az EP-nek, tehát ezeket végső esetben a beleegyezése nélkül is el lehetne fogadni, akár már az elnökség által kitűzött június végi határidőig. Csaba László szerint azonban más fórumokon, például tagállami szinten visszavághat az EP vagy annak egy-egy csoportja, azaz ezekben a kérdésekben sem érdemes szembeszállni vele.
Az egyetemi tanár összességében úgy véli, hogy ha nem javul a légkör, az hátráltatja a magyar elnökség céljainak elérését. „Magyarországnak komoly presztízsveszteség lenne, ha egyes kérdésekben csak a lengyel elnökség alatt születne döntés. Márpedig az idő rohan, és az EU-nak már elég nagy gyakorlata van abban, hogyan lehet témákat halogatni” – fejtegette. Mint mondta, ez a veszély elsősorban a magyar szempontból fontos kérdéseknél (például Duna-stratégia) áll fenn, de uniós szinten lényeges területek esetében is felmerülhet.
Erőviszonyok az EP-ben
A legnagyobb csoportot 265 fővel az Európai Néppárt alkotja. Őket követi 184 képviselővel az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a 84 fős Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért csoport, majd az 55 tagot számláló Zöldek/Európai Szabad Szövetség, valamint az 54 fős Európai Konzervatívok és Reformerek. Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal 35, a Szabadság és Demokrácia Európája csoport 32 főt számlál, 27 képviselő pedig hivatalosan függetlenként van jelen az EP-ben. A baloldali vagy liberális képviselők tehát számszerűleg nagyjából azonos súlyt képviselnek, mint a jobboldaliak, azaz képesek lehetnek a döntéshozatali folyamat megakasztására. Az pedig a szerdai plenáris ülés vitájában is világossá vált, hogy esetükben – ebben a kérdésben biztosan – nem a küldő ország, hanem a politikai hovatartozás az első: míg a baloldali vagy liberális „parlamenterek” szakadatlan ostorozták a médiatörvényt, addig a konzervatívok egységesen védelmükbe vették vagy legalábbis elhamarkodottnak tartották annak elítélését. WB
