Viták a csatlakozás körül

Még hazai szakértői körökben sincs egyöntetű vélemény arról, hogy mikor csatlakozhatunk az eurózónához, illetve annak előszobájának nevezett ERM II árfolyamrendszerhez. A vita azt követően lángolt fel, hogy Vértes András, a GKI kutatóintézet elnöke annak a véleménynek adott hangot, hogy akár még a választások előtt beléphetnénk az árfolyamrendszerbe, amelyben legalább két évet kell eltölteni az euróbevezetést megelőzően.

Ez csak az egyik eleme a maastrichti kritériumoknak, amelyek közül egyébként egyet sem teljesítünk jelenleg. Erre Simor András világított rá az év utolsó kamatdöntését követő sajtótájékoztatón. A Magyar Nemzeti Bank elnöke tehát egyértelműen azt pártolja, hogy minél kevesebb időt töltsön el az ország az átmeneti, ±15 százalékos ingadozást lehetővé tevő árfolyamrendszerben.

Szintén óvatosságra intett Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet igazgatója is, mivel nem tartja két éven belül teljesíthetőnek a kritériumokat. A jegybank még a 2011-es költségvetésben is lát kockázatokat, további lépések szükségesek a 3 százalék alatti deficit eléréséhez. Az inflációs kritérium is csak abban az évben teljesül először, mivel az ez év közepi áfaemelés még 2010 közepéig érezteti a hatását a tizenkét havi indexben. Arról is folynak még a viták, hogy mikor állhat csökkenő pályára az államadósság, amely szintén előfeltétele az euróbevezetésnek. Abban viszonylag nagy egyetértés van, hogy ez sem kezdődik meg 2011 előtt, kérdés, hány év csökkenést fogad el az EU tendenciaként. Mindezek ellenére például az Ecostat kutatóintézet főigazgatója, Zádor Márta még a 2013-as euróbevezetést sem tartja elképzelhetetlennek, legalábbis a külső feltételek kedvező alakulása esetén. Bajnai Gordon miniszterelnök is többször hangsúlyozta, Magyarország vezetheti be elsőként a térségből az eurót – leszámítva persze a már csatlakozott államokat –, ugyanakkor több elemző – például a Goldman Sachs befektetési bank szakértői – ezt kétségbe vonják, és csak 2015-ös vagy még későbbi belépéssel számolnak.

Nehéz egyértelműen állást foglalni az ERM II-belépéssel kapcsolatban – mondta lapunknak Ádám Zoltán, a Takarékbank vezető elemzője. A közgazdasági racionalitás azt mondaná, hogy sérülékenyebb egy sávos árfolyamrendszer, spekulatív támadásra adhat lehetőséget, ezért a lehető legrövidebb időszakot érdemes eltölteni benne. Ezenkívül kevésbé lenne lehetőség a továbbiakban az árfolyamon keresztül alkalmazkodni a külső sokkokhoz, illetve a versenyképesség strukturális alakulásához. Ebből a szempontból egy legkorábban 2014-ben reálisnak tekinthető euróbevezetéshez korai lenne a 2010-es ERM-csatlakozás. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a belépésnek pozitív hozadéka lehet az ország megítélésére nézve, és növelheti a forinteszközök stabilitásába vetett bizalmat, mivel az ERM II-ben elvben az Európai Központi Bank (EKB) is interveniálhat a részt vevő valuták védelmében. A tavaly őszi, illetve az ez év elejihez hasonló drámai árfolyamváltozások esetében ennek különösen nagy jelentősége lehet – nem véletlen, hogy ekkor erősödött fel az ERM II-be való belépés, illetve a gyorsított eurócsatlakozás szándéka kormányzati oldalról. Másfelől viszont – ugyanezeknek a tapasztalatoknak az alapján – az EKB-nak lehetnek fenntartásai az eurócsatlakozási menetrend által igényeltnél korábbi ERM II-belépéssel szemben.

Nem mindenki ért tehát egyet a minél későbbi ERM-belépéssel. A csatlakozásnak egyébként nincs formális előfeltétele, és nem egyértelmű, hogy az EKB milyen álláspontot képvisel ebben az ügyben. A felvételt viszont háromoldalú tárgyalás előzi meg az Európai Bizottság, az EKB és a magyar kormány részéről. Ennek egyik legérzékenyebb pontja pedig a csatlakozási középárfolyam meghatározása, amely azután nagyban meghatározza a későbbi euróátváltási kurzust is. A korábbi, például szlovák példa mutatja, hogy az ERM-ben már többnyire csak felértékelésre van mód, amellyel viszont óvatosan kell bánni a versenyképességi szempontok miatt.

Magyarország eddig csak a kötelező minimumot teljesítette az euró majdani bevezetése érdekében előírt feladatokból. Létrejött a konkrét dátumokat egyelőre nem tartalmazó euróbevezetési menetrend, a Nemzeti átállási terv. Ennél azonban alaposabb munkára lesz szükség, ha az ERM-belépéskor is ugyanitt állunk még csak, akkor már elkéstünk – fejtette ki nemrég egy erre a feladatra szakosodott tanácsadó cég, a Capgemini. Már most el kellene kezdeni az átállás konkrétabb előkészítését, különben ugyanolyan hibákba is belefuthatunk, mint ez év január elején északi szomszédunk. Ott sok pénzkiadó automata nem tudott az első napokban eurót kiadni, abban a két hétben pedig, amíg a korona és az új pénznem párhuzamosan volt forgalomban, a kereskedők jó része ki sem nyitott, mivel nem tudták volna megfelelően ellátni az adminisztrációs feladatokat.