Az Európai Bizottság, illetve számos európai politikus, köztük a német külügyminiszter is ugyanis úgy nyilatkozott az utóbbi napokban, hogy szükség lenne egy független európai hitelminősítő felállítására. Az amerikai hitelminősítőkkel szembeni európai ellenérzések különösen azután fokozódtak, hogy a múlt héten a Moody’s négy fokozattal leminősítve bóvli kategóriába rontotta Portugália államadósság-besorolását, annak ellenére, hogy a liszszaboni kormány a baloldali ellenzék támogatása mellett nemrégiben átfogó kiadáscsökkentő programot mutatott be. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Moody’s döntését értékelve úgy fogalmazott, hogy szükség lenne egy európai hitelminősítő felállítására az amerikai dominancia letörése érdekében, azonban – jegyezte meg – ez nem politikai feladat, az intézménynek piaci alapon kell létrejönnie. Ez utóbbi okozza a fő problémát az európai intézmény felállításában, ugyanis a pénzügyi élet szereplői, akiknek elvileg finanszírozniuk kellene egy ilyen intézményt, nem annyira lelkesednek az ötlet iránt, mint a politikusok. Bankárok, közgazdászok és pénzügyi szabályozó hatóságok képviselői szerint kérdéses, hogy az igen költséges projekt – Markus Krall például úgy számol, hogy terve megvalósításához legalább 300 millió eurót kellene összegyűjteni – valóban meghozza-e az elvárt hatást. A német bankszövetség a múlt héten fejezte ki nemtetszését egy európai hitelminősítő felállításával kapcsolatban. A Börsen-Zeitung német üzleti lap pedig egyenesen „őrült ötletnek” nevezi az erre vonatkozó tervet.
Az ellentábor szerint ugyanis egy frankfurti vagy londoni székhelyű rivális intézmény sem tudná orvosolni a hitelminősítési piacot jellemző érdekkonfliktusokat. Emlékezetes, hogy az amerikai intézmények sem figyelmeztettek kellő időben a jelzálogpiaci válságra, miután azon bankoktól, befektetési alapoktól, biztosítóktól szedték be szolgáltatási díjaikat, amelyek értékpapírjait értékelniük kellett. Várhatóan egy európai hitelminősítő sem lenne kevésbé kitéve az érdek-összeütközéseknek: az európai kormányok bábáskodásával felálló intézménynek ugyanis az adott országok államadósságát kellene minősítenie, így kérdéses, hogy egy ilyen helyzetben a hitelminősítő független tudna-e maradni a politikától.
A pénzügyi élet szereplői szerint egy európai hitelminősítő felállítása helyett célszerűbb lenne erősíteni az amerikaiak feletti ellenőrzést. Valójában erre tett javaslatot hétfőn az EU belső piaci biztosa is. Michel Barnier szerint emellett meg kellene tiltani nekik, hogy olyan országokat minősítsenek, amelyek nemzetközi pénzügyi mentőcsomagot kapnak. Ez utóbbi javaslat valójában nem új keletű, hiszen Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap jelenlegi vezérigazgatója még francia pénzügyminiszterként ajánlotta. Barnier azt a lehetőséget is megvitatná, hogy tegyék-e kötelezővé a hitelminősítők számára azt, hogy az egyes leminősítési döntések előtt az adott kormányok ellenőrizhessék a felhasznált adatok hitelességét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.