Árvízvédelem, oktatás - Ezeken a területen szoríthat meg a kormány

Ez kezelhetővé teszi az állami költségvetés végrehajtásában meglévő kockázatokat – közölte a várható kormánydöntés kapcsán lapunk kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A véglegesítés többek között a kutatásokra szánt pénzeket is érzékenyen érinti, arányában ugyanis a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kényszerül a legnagyobb mértékű kiigazításra. Esetében lapunk számítása szerint mintegy 20 százalékos a csökkenés a kiadások eredetileg tervezett mértékéhez képest, míg az adóhatóság, a belügyi és a honvédelmi tárca, valamint a fogyasztóiár-kiegészítés terén körülbelül 10 százalékot kell az idén lefaragni a kiadási előirányzatokból.

Arányában ugyan csak bő 2,5 százalékos szűkítésnek felel meg, nominálisan a legnagyobb megszorítás a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál történik, itt 39 milliárd forintot kell megtakarítani. Ennek közel fele, 16 milliárd az egyetemek és főiskolák költségvetését érinti, márpedig a pénzügyi szigorra ezek a szervezetek is a kutatás-fejlesztésre szánt pénzek visszafogásával reagálnak, vagyis nemcsak az alap által finanszírozott, hanem az egyetemi kutatások volumene is csökken az idén. A kutatási eredmények elmaradásán túl ez a gazdasági szereplőket is érzékenyen érinti, hiszen az egyetemi laboratóriumok több kis- és középvállalkozással működnek együtt.

Az egyetemi dolgozók számára viszont jó hír, hogy a zárolás felosztása után is úgy tűnik: elbocsátásokra az idén nem kerül sor. Legalábbis nemrég még így nyilatkozott Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Olyan esetek azonban bőven akadnak, amikor a jóléti juttatásokat akár a kollektív szerződések módosításával kellett visszafogni, több intézmény pedig saját bevételének egy részétől vett búcsút a megtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében. Arra is számítani lehet, hogy nyáron nem működtetik az egyetemek, főiskolák légkondicionáló berendezéseit, sőt néhány hétre valószínűleg teljesen be is zárják az intézményeket.

Elkeseredett jelzéseket küldenek a Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok is. A tárcát érintő közel 19 milliárd forintos zárolás közlésük szerint akár 2500 dolgozó elbocsátásához vezethet, a megtakarítási kényszer ugyanis ezeknél a szervezeteknél 40-45 százalékos kiadáscsökkentésben mutatkozik meg. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter döntésének fényében a nemzeti parkoknál 44,6, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szerveknél 37,4, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknál pedig 44,8 százalékos a zárolás mértéke a 2011. évi eredeti költségvetés arányában.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra vonatkozó 15,8 milliárd forintos nadrágszíjhúzás egyenletesen oszlik el – 10-10 százalékos előirányzat-csökkentés formájában – olyan programok között, mint a romaügy, a társadalmi felzárkózás, az esélyegyenlőség vagy a nemzetpolitika. Az év elejével felállított Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál ötmilliárd forintot tesz ki az immár véglegesnek tűnő zárolás mértéke, a bíróságok 3,7, az ügyészségek 1,6, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1,4 milliárdot lesz kénytelen visszatartani a 2011-es kiadásaiból. Kiss Roland

Könnyebb átjárás

A nehéz gazdálkodási körülmények közepette némi rugalmasságot biztosít az a 2011 végéig élő, nemrég elfogadott szabály, amely szerint a miniszterek a költségvetési fejezetek között is végrehajthatnak átcsoportosításokat az év közben felmerülő többletkiadások teljesítése érdekében. Némi pénzügyi puffer származhat abból is, hogy a kormány szabadon határozhat arról, egyes kötelezettségvállalással nem érintett (vagyis szabad) előirányzat-maradványokat elvon-e, vagy lehetővé teszi a megmaradt pénzek felhasználását.