Rendkívüli pótköltségvetést helyezett kilátásba George Osborne brit pénzügyminiszter arra az esetre, ha az egy hét múlva esedékes népszavazáson a Brexit, vagyis az EU-ból való kilépés hívei győznek. Egy a sajtóhoz előre kiszivárogtatott beszédben Osborne azt közölte, hogy a kereskedelemben és a befektetésekben várható veszteségek 30 milliárd fonttal csapolják meg a költségvetést, ezt fele-fele arányban adóemeléssel, illetve kiadáscsökkentéssel kell ellensúlyozni. A személyi jövedelemadó alapkulcsa 2 százalékponttal 22 százalékra, felső kulcsa 3 százalékponttal 43 százalékra emelkedne, 5 százalékponttal 40 százalékra növelnék az örökösödési illetéket, és emelkedne az üzemanyagok, valamint a szeszes italok jövedéki adója is. A másik oldalon 2 százalékkal kurtítanák meg egészségügyi, az oktatási és a védelmi büdzsét, és Osborne kilátásba helyezte a nyugdíjakra, valamint a közlekedésre, az önkormányzatokra és a rendőrségre fordított összegek csökkentését is.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a pénzügyminiszter ezt keresztül tudná vinni, nemcsak azért, mert a Brexit a kormányt is elsöpörheti, hanem azért sem, mert 57 konzervatív, ám kilépéspárti képviselő már jelezte, hogy nem szavaznák meg (a konzervatívoknak 17 fős többségük van, az ellenzék pedig nem segítené ki a kormányt).
Osborne figyelmeztetett: szó sincs arról, hogy az uniós befizetéseken megspórolható összeg elég lenne a kiesések fedezésére, és szerinte a Brexit-pártiaknak nincs tervük a helyzet kezelésére. A kilépés mellett kampányoló Vote Leave mozgalom tegnap közzétett egy akciótervet, de az inkább politikai lépéseket tartalmaz, hangsúlyozva az EU-tól való függés mielőbbi csökkentését, beleértve azt is, hogy véget kell vetni az összes uniós polgár szabad beutazásának az Egyesült Királyságba. A gazdasági teendők közé sorolják a lakossági energiatarifák 5 százalékos áfájának eltörlését, illetve az állami egészségügyi rendszer kasszájának feltöltését heti 100 millió fonttal. Szerintük erre fedezetet nyújtanak a kilépésből származó megtakarítások. Más kérdés, hogy ők is csak 2020-ra remélik a kereskedelmi tárgyalások lezárását.
A piacok mindenesetre tegnap valamelyest lenyugodtak – a font és a FTSE 100 is erősödött –, amiben az is szerepet játszott, hogy váratlanul jók lettek a brit munkaerőpiaci adatok: az áprilissal zárult három hónapban 5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Ez a legalacsonyabb 2005 októbere óta.
Magyarország felkészült
Magyarországnak a GDP arányában 1 százalékos tartaléka van, amit a Brexittel járó esetleges piaci ingadozások idejére felhasználható – mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Szerinte a forint és az állampapírpiac ellenálló a britek EU-ból történő kilépése okozta piaci felfordulás esetén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.