Halasztott görög csőd

Egyelőre nem megy csődbe Görögország, mivel hamarosan mégis megkapja az EU–IMF-hitel esedékes részletét. A fizetőképesség középtávú fenntartásához egy újabb hitelcsomagra és arra is szükség lehet, hogy a lakosság mellett a hitelezők is bevállaljanak bizonyos veszteségeket.

Néhány héten belül hozzájut Görögország az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által tavaly megszavazott 110 milliárd eurós hitelcsomag ötödik részletéhez – derült ki a nemzetközi szervezetek és a görög kormány között pénteken lezárult tárgyalások után. A mintegy 12 milliárd eurónak köszönhetően Athén képes lesz törleszteni hamarosan esedékessé váló adósságait külföldi hitelezőivel szemben, ideiglenesen elkerüli a csődöt.

Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke azonban világossá tette: az európai államoknak „újabb segítséget” kell majd nyújtaniuk a súlyosan eladósodott országnak. Ez valószínűleg egy újabb hitelcsomagot jelent, amely – a Spiegel értesülései szerint – a korábban becsültnél lényegesen nagyobb, több mint 100 milliárd eurós lehet. Ennyi pluszpénz kellhet ugyanis ahhoz, hogy a görög állam 2013-ban és 2014-ben is fizetni tudja adósságait.

Meg nem erősített hírek szerint csak jövőre mintegy 65 milliárd eurós lyukra lehet számítani a költségvetésben, mivel az ország – a 2010-es EU–IMF-hitelszerződésben foglaltakkal ellentétben – 2012-ben még nem lesz képes visszatérni a tőkepiacokra. A tízéves lejáratú államkötvények hozamai az egy évvel ezelőttinek a duplájára, mintegy 16 százalékra rúgnak, az adósságteher egyre csak nő.

A helyzet rosszabbodása miatt az EU–EKB–IMF hármas az elmúlt hetekben sorozatban szólította fel a kormányt, hogy gyorsítsa fel a megszorítások, szerkezeti reformok végrehajtását, s kezdjen hozzá a nagy ívű privatizációs programhoz. Ez összesen 78 milliárdos pluszbevételt hozna a görög államnak, ezen belül 50 milliárd származna a magánosításból. Az ezt lehetővé tévő új törvények hamarosan a parlament elé kerülhet.

Egyes szakértők szerint nem oldaná meg a problémát, ha a megszorítások során minden terhet a lakosságra hárítanának, a megszorítások miatt nem tud beindulni a gazdasági növekedés. „A hitelezőknek elsőként kell kivenni részüket a terhek viseléséből” – írta korábban a

Világgazdaság hasábjain két világhírű közgazdász, Nouriel Roubini és Stephen Mihm.

Ennek keretében a görög államot finanszírozó privát hitelezők önkéntes alapon vállalnák, hogy meghosszabbítják a kötvények futamidejeit, vagy újabb, alacsonyabb kamatozású kötvényekre cserélik őket. Bár ezt az EKB továbbra is ellenzi, a német kormány állítólag csak akkor hajlandó rábólintani az újabb mentőcsomagra, ha a magánbefektetők is készek áldozatokra.

Tüntetések: „Ez még csak a kezdet”

Tüntetők foglalták el pénteken a görög pénzügyminisztérium bejáratát, és egy hatalmas, általános sztrájkra felhívó transzparenst lógattak ki az épületre. A tiltakozók így fejezték ki nemtetszésüket az ellen, hogy a múlt héten Athénban tárgyaló EU–EKB–IMF hármas további megszorításokra kényszeríti a görög kormányt az újabb hitelcsomag fejében. A múlt hét közepe óta szerte az országban felerősödtek a tiltakozó megmozdulások. „Ez csak a kezdet, még nem láttak semmit” – mondta a Guardiannek vészjóslóan egy szakszervezeti vezető.