Innováció: a pénz beszél

A kutatás-fejlesztési (k+f) kiadások részesedése a GDP-ből lényegesen jobban meghatározza egy nemzetgazdaság innovációs képességét, mint az, hogy mekkora az ilyen tevékenységet végzők aránya az összes foglalkoztatotton belül – derül ki a Hamburgi Világgazdasági Kutatóintézet (HWWI) friss tanulmányából. E szempontok alapján komoly regionális megosztottság rajzolódott ki a megvizsgált 26 EU-tagország (az uniós tagállamok közül egyedül Málta nem szerepelt a felmérésben) között: az élen a skandináv országok állnak, míg hazánk a kelet-közép-európai és mediterrán tagállamokkal a mezőny második felében végzett.

A HWWI a fent említett két tényezőn kívül azt is vizsgálta, hogy az adott országban hány csúcstechnológiájú és egyéb szabadalmi bejelentés jut egymillió lakosra évente, illetve mekkora a részesedése a csúcstechnológiát képviselő termékeknek az exporton belül. Az eredmény szerint sokkal jobb innovációs stratégia, ha egyszerre viszonylag kevesen dolgoznak jól körülhatárolt projekteken bőséges anyagi eszközök segítségével, mint ha kevesebb pénzzel, de több kutatóval próbálnának eredményt elérni.

A tanulmány elismeri, hogy a több munkatárs nagy eséllyel több jó ötlettel fog előállni, ugyanakkor a gazdasági szempontból úttörőnek számító innovációkhoz elengedhetetlenek a megfelelő szintű anyagi források. Másrészről az elemzés az oktatási rendszer meghatározó jelentőségét is kiemeli a k+f szempontjából. A szerző hangsúlyozza, hogy az innováció szempontjából sokkal hatékonyabb, ha egy ország jó oktatási rendszert tart fenn, mint ha utólagosan, a kutatásokba ölt pénzekkel próbálná ellensúlyozni annak hiányát.

A skandináv országok dobogós helyeit az EU-n belül elsősorban szintén a kiváló oktatási infrastruktúrával, illetve a magas GDP-arányos k+f ráfordításokkal okolja meg a tanulmány. Az új tagállamokkal – köztünk hazánkkal – kapcsolatban pedig megjegyzi, hogy a korábban végbement és jelenleg is tartó agyelszívási folyamat eredménye a rangsorban elért rossz helyezés. A régióból egyedül Szlovéniának sikerült bejutnia a rangsor első felébe, bár az innovációs index délnyugati szomszédunk esetében is a negatív tartományban maradt.