A tökéletes termék már nem elég - Miért?

A kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy GDP-arányosan a jelenlegi 1,14 százalékról 2020-ra 1,8 százalékra növeli a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) ráfordításokat Magyarországon. Ez a terv Havas István szerint a legjobb pillanatban született, mert a válság után elkezdődtek újra felépülni a kutatás-fejlesztési kapacitások szerte a világban.

Az AmCham  elnöke úgy véli, hogy a szervezetük témában született 47 javaslata hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztés és innováció megduplázható legyen. Ha ez megvalósul, akkor az olyan tudástranszfert jelent, amely a kkv-k és a kutatóhelyek, egyetem számára is haszonnal járhat.

Magyarország, ha odafigyel, alkalmas ugyanis arra, hogy ide csábítsa néhány nagy cég k+f központját. Számításba kell azonban azt is, hogy rendkívül nagy a verseny ezekért, fontos tehát a gyors és következetes cselekvés - mondta Havas István. 

Jó hír a k+f+i tevékenységet végzőknek, hogy a jövőben elkerülhetik a vitákat az adóhivatallal a különböző kedvezmények igénylésekor. Ez derült Hajdú Judit, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZNTH) műszaki elnökhelyettese előadásából, aki részletesen ismertette a k+f minősítési eljárás feltételeit.

Elmondta, hogy az előzetes k+f minősítési eljárás tárgyát projekt vagy projektrész képezheti. Az SZNTH határozata felhasználható kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, a támogatás iránti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására.

Az SZNTH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie, feltéve, hogy menetközben a projektet nem változtatták meg – adta értésre az elnök-helyettes. Végül ismertette a szolgáltatás árát: a minősítési eljárás iránti kérelem 83 ezer, az arány-meghatározás iránti kérelem 20 ezer, a saját tevékenység megállapítása iránti kérelem 30 ezer forintjába kerül a kutató-fejlesztőknek

A 2000-2010 közötti évtizedet Európa elvesztegetette az innováció szempontjától – állapította meg Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a Világgazdaság konferenciáján. Véleménye alátámasztására közölte, hogy GDP arányosan Dél-Korea 4, az USA 2,7, Japán 3,4 százalékot fordít erre a területre, miközben az EU esetében csak 1,9 százalék ez a mutató.Rávilágított arra is, hogy Magyarország a maga 1,14 százalékos ráfordításával még inkább lemaradt a világ élvonalától.

Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi 53 milliárd euróról a 2014-től induló hétéves uniós költségvetési időszakban 80, folyó áron 87 milliárdra a következő keretprogramnak, a Horizont 2020 kerete, ám ez már teljesen verseny alapon lesz megszerezhető. Ebből 24,5 milliárd euró jut a kiváló tudományra, 17,5 milliárd az ipari irányításra és 31,7 milliárd Európa nagy szociális kihívásokra. Ahhoz, hogy Magyarország előbbre tudjon lépni, 15 ezer új k+f munkahely, 300 gyorsan növekvő, innovatív gazellavállalkozás felfutására lenne szükség – sorolta a tennivalókat az államtitkár.

A pályázati rendszerben több mint 100 milliárd forintos felelőtlen elkötelezettséget örökölt a kormány. Így csak most nyílik lehetőség idén csaknem 75 milliárd forintos kerettel új pályázatok meghirdetésére – az államtitkár legújabb ígérete szerint a jövő héten, miután az örökséget sikerült rendezni és kialakult az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer.

A Jeremie-program elérte a célját, van elég kockázati tőke a piacon, ötletből sincs hiány, a problémák inkább az innováció terén abból adódnak, hogy a vállalkozások olykor nem mérik fel projektjükkel kapcsolatban a piaci igény, nem rendelkeznek megfelelő üzleti tervvel és csapattal fejlesztési tervük végrehajtásához. Erre hívta fel a figyelmet a Világgazdaság konferenciáján több alapkezelő képviselője.
Jelenlegi formájukban a kis- és középvállalkozások nem minden paraméterben felelnek meg az alapkezelők elvárásainak, s ennek a gondnak a megoldásában nem segít, hogy kevés a tényleges inkubáció a piacon - mondta Szombati András, a Primus Capital partnere.

Erdei Sándor, DBH csoport vezérigazgatója szerint a tudatos, végiggondolt innovációnak, a célzott megkeresésnek van értelme, a szerencsevadászokat nem szeretik. Az ötlet a jéghegy csúcsa, nem szabad türelmetlennek lenni, figyelmeztetette a tanácskozás résztvevőit Simó György, a One Day Capital ügyvezető partnere, szerinte még sok munkára van szükség ahhoz, hogy a valódi innovációs kultúra gyökeret eresszen Magyarországon.

Tánczos Péter, az Euroventures ügyvezető partnere pedig arra intette a jelenlevőket, hogy egy kockázati tőkebefektetést ugyanúgy meg kell gondolni, mint egy házasságot. Jó oldala, hogy a vállalkozó nincs egyedül, a problémák megoldásához az alapkezelőtől segítséget kap.

Jó példa az innovációra Magyarországon a fogászati turizmus – mondta Gion Gábor, a Deloitte elnök-vezérigazgatója a Világgazdaság konferenciáján. Szerinte a tökéletes termék ma már nem elég, üzleti innováció is kell, e nélkül nincs üzleti siker. Szükség van a vevők elégedettségére, a belső hatékonyság növelésére, a változtatásra. Azok lesznek a sikeres vállalkozások, akik tudnak szolgáltatni. A megváltozott gazdasági helyzet ellenére a cégek többsége nem változtatott, ez szemmel láthatóan nem vezet sikerre.

Az Apple-nél az üzleti innováció irányítja a technológiai fejlesztést. Gion Gábor a pozitív példák között említette még a Facebookot, a Google-t, az Amazont, a Cirque de Soleil-t, az Apple-t, az okostelefonokat és a táblagépeket is.