Világgazdaság Online

Tudás, innováció, öszszefogás, vállalkozásbarát környezet, munkahelyteremtés, együttműködés, fejlődés, növekedés, emelkedő életszínvonal – nagyjából ezek a kulcsszavai a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD innovációs straté-giájának. Ennek fő mondanivalója, hogy csak azok az országok vehetik fel a kesztyűt s felelhetnek meg napjaink legnagyobb kihívásainak, amelyek vannak olyan okosok, és sokat fektetnek a jövőbe, azaz az innovációba.
A tudás a mai globális gazdaság legfontosabb mozgatórugója – foglalta össze az innovációs stratégia legfontosabb üzenetét az OECD főtitkára. Angel Gurría a stratégiát bemutató rendezvényen azt is hangoztatta, hogy minden országnak kiemelkedően fontos a vállalkozások, illetve az innováció ösztönzése, hiszen ezzel lehet elérni a növekedést, valamint a foglalkoztatás bővülését. Ez a kulcs a fenntartható felemelkedéshez és életszínvonalhoz – mutatott rá.
Maga a stratégia is ezekre összpontosít. Kulcsszerepet ró a kormányokra, amelyek a legfőbb felelősei az innovációs tevékenység ösztönzésének. Ugyanis hosszú távra szólnak a befektetések olyan területeken, mint a klímaváltozás lassítása, megakadályozása, vagy éppen a fertőzéses járványok megszüntetése. A magánszféra szerepvállalása az ezekhez szükséges alapkutatásokban nem vonzó – emeli ki a dokumentum.
A mostani válság még sürgetőbbé teszi a szükséges reformok meghozatalát az egyes országokban, annak érdekében, hogy növelni lehessen az egyes társadalmak innovációs kapacitását. A dokumentum ezen is túlmegy: szorgalmazza az államháztartási reformok mihamarabbi meghozatalát az összes tagországra kiterjedően, mert csak így omolhatnak le az adminisztrációs rendszerből fakadó akadályok, és csak így jöhet létre olyan adózási környezet, amely megfelelő mértékben támogatja a vállalkozásokat és az innovációs tevékenységet. A kormányok jelenleg azzal vannak elfoglalva, hogy visszatereljék a gazdaságot egy fenntartható növekedési pályára – ennek a folyamatnak a részeként szükséges az adminisztrációs terhek csökkentése a vállalkozások (újonnan alapítottak és már működők) számára, s olyan irányban kell módosítani az adópolitikát, hogy az vállalkozásbarát módon kedvezzen az innovációs tevékenységnek. Igen sok országban van tere a politika ésszerűsítésének és egyszerűsítésének – mindezzel pedig ugyancsak ezt lehet segíteni. Az oktatásnak, a képzésnek és a közpénzből finanszírozott kutatásnak mind-mind részévé kell válnia a folyamatnak, ez segít abban, hogy az innováció teret kapjon.
A stratégia kiemelt szerepet szán a nemzetközi együttműködésnek is, mint ugyanis megállapítja: olyan nemzetközi mechanizmusokat kell kialakítani és működtetni, amelyek hozzájárulnak az innovációs költségek csökkentéséhez, illetve az országok közötti technológiai transzfer terjedésének.
Számos ország élenjáró az innováció támogatásában – ezek azok, ahol a kormányok növelték az innovációs, oktatási, kutatási kiadásaikat, egyfajta ösztönző csomag részeként. A kihívás most az, hogy a válság kezelésének s így az állami kiadások visszafogásának a részeként ne csökkentsék ezeket a forrásokat, hiszen ezzel az ország jövőjét tennék kockára – figyelmeztetnek az OECD szakértői az innovációs stratégiában. Ugyanakkor fennáll a pazarlás veszélye is, bár ezt egyszerű eszközökkel ki lehet kerülni, s el lehet érni, hogy az innovációs tevékenység minél többek számára vonzó legyen. Többek között a költségek túllépésének a tilalmával, azzal, hogy az egyetemek számára nagyobb szabadságot biztosítanak saját ügyeikben, illetve nyilvánossá tesznek minél több kutatási eredményt a köz számára.