Kicsúszhat az időből a szegedi szuperlézer

„Nem tűnik biztosítottnak” a szegedi szuperlézerprojekt jövője, ezért vizsgálat indul, ki a felelős – amióta az erről szóló közleményt kiadta a kormányszóvivői iroda, nem csillapodott a vita, ki kérhető számon a csúszásért. A vizsgálatnak jövő héten le kell zárulnia, ám már most minden fél tudni véli, ki a hibás. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság azt állítja, hogy Szegeden nem tettek meg minden azért, hogy jó ütemben haladjanak a beruházással, a csongrádi megyeszékhely vezetői szerint viszont a kormány nem tartotta be a saját maga által megszabott határidőket.

Ha az állami vezetők elkezdenek felelős után kutakodni, az első lépésért túl messzire biztosan nem kell menniük: a lézer ügyét kezelő Extreme Light Infrastructure (ELI) HU Nonprofit Kft. három résztulajdonosa közül az egyik maga a magyar állam. A másik kettő Szeged önkormányzata, illetve a Szegedi Tudományegyetem. Botka László, a város polgármestere erről a kormányközlemény megjelenése után azt mondta: e két tulajdonrész csak jelképes, a cég valójában Budapesten működik, az egyik minisztériumban, a vezetőjét pedig a kormány nevezte ki. Hogy a tényleges döntések hol születnek, azt persze nem egyszerű felderíteni, ám tény, hogy az ELI székhelyének címe hiába egyezik meg a Szegedi Tudományegyetemével, elsődleges elérhetőségként egy budapesti vezetékes telefonszámot talál a honlapjuk látogatója.

A beruházás körül egy lényeges változás történt az elmúlt hónapokban: létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, amely az uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős, így a szegedi projektet is szemmel tartja. A szervezet elnöke Orbán Viktor, a miniszterelnök mellett pedig két miniszter és egy államtitkár, Matolcsy György, Németh Lászlóné és Lázár János tagjai a bizottságnak. Lázár nevének megjelenése az érintettek közt sokak szerint pikáns szála az egyébként sem egyszerű történetnek. A volt hódmezővásárhelyi polgármester sok jelentős vitát vívott az elmúlt években a szegedi MSZP-s Botka Lászlóval, a felsőbb szintről érkező pénzek elosztásában pedig régóta természetes az érdekellentét a két szomszédos nagyváros közt.

A kormányzati vizsgálatot augusztus végéig kell lezárni. Azt a kormányközlemény is hangsúlyozza, hogy nem csupán Szegednek ér térségének, hanem egész Magyarországnak érdeke a sikeres beruházás. Azonban arról is írtak: „ha nem történik változás, akkor a projekt az előre tervezett 2015-ös időpontig biztosan nem valósul meg”.

Nem csak a tudomány nyerhet

A világ jelenlegi legnagyobbjánál ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű lézer, amelyet Szeged, Prága és Bukarest együttműködésében építenek meg, az EU legfontosabb tudományos projektjeinek egyike. A megépítés költsége Szegeden 245 millió euró, ám várhatóan 300 millió eurós bevételt is hozhat. 100-150 kutató érkezne Szegedre, ha elkészülne, több száz fős kiszolgáló személyzettel együtt. A tervbe vett tudományos központban pedig a helyi cégek is megjelenhetnének. Fontos fejlődést hozna az infrastruktúrában is: egy régi orosz laktanya most kihasználatlan helyét modernizálnák teljesen.