Világgazdaság Online

A magyar kreativitásból hazánk eddig nem tudott előnyt kovácsolni. Ennek az az oka, hogy az innováció menedzsment – aminek az a feladata, hogy egy ötlet vagy találmány hasznosuljon – nálunk nem működik hatékonyan. A magyar találmányoknak, ötleteknek elhanyagolható százaléka valósul meg annak ellenére, hogy éves szinten a GDP körülbelül 1 százalékát – 2009-ben például 170 milliárd forintot – költött az állam kutatás-fejlesztésre. Nem véletlen, hogy Magyarország az európai innovációs listán rendre az utolsó harmadban van. Mi valóban kreatív nemzet vagyunk, de elfecséreljük ezt a kreativitást – mondta Polgárné Májer Ildikó, a ValDeal Innovációs Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az innovációs szakértő hozzátette: „A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával a ValDealnél 600 ötletet vizsgáltunk meg az elmúlt években, melyek közül a nemzetközi piacokra 8 tudott kilépni vagy fog a közeljövőben kilépni. Magyarország viszont ennél sokkal többre lenne képes.”

Külföldön számos ország épített fel sikeres innováció menedzsment rendszert. Kifejezetten sikeres például az ausztrál, a francia és a finn modell; mindháromban nagy szerepet vállal az állam. Az ausztrál modellben központi innovációs ügynökséget működtet az állam, a francia modellben komoly adókedvezményt kapnak a kezdeti fázisban lévő projektek magánbefektetői, a finneknél pedig innováció menedzsment cégek segítik az állami tulajdonú inkubációs központokat. A ValDeal konferenciáján felszólaló szakemberek szerint a magyar modell nem másolhatja szolgaian a külföldi megoldásokat, és abban is egyetértettek, hogy állami szerepvállalás nélkül nem lehet sikeres az innováció menedzsment.

A Széchenyi terv kiemelt szerepet szán az innovációnak a versenyképesség fejlesztésében és a munkahelyek teremtésében. Ehhez a találmányok és ötletek kezdeti finanszírozását szolgáló, úgy nevezett magvető tőkét és a kutatás-fejlesztési ráfordításokat biztosítani fogja az állam. A gazdasági tőke azonban nem elég.

Hazánknak ugyancsak szüksége van arra a kapcsolati, kulturális és szociális tőkére és tudásra, amely megmutatja, hogy mely projektekbe érdemes egyáltalán befektetni a tőkét, illetve hogyan lehet a piac számára is értékelhető formába önteni, majd pénzre váltani az ötleteket, találmányokat. Ez a tudás fogja meghatározni azt, hogy Magyarország képes lesz-e az innováció egyik európai központjává válni – tette hozzá Polgárné Májer Ildikó.