késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nagy ugrásra készül Európa
Mára ugyanis általánosan elfogadottá vált az a felismerés, hogy a versenyképesség, növekedés, foglalkoztatás és a jobb életminőség érdekében – válság ide vagy oda – elkerülhetetlenül többet kell költeni kutatás-fejlesztésre és innovációra. Ez a felismerés jelenik meg az EU2020-ban, az unió készülő tízéves stratégiai programjában, amelynek jóváhagyásáról várhatóan a június 17–18-i EU-csúcson döntenek a tagországok állam- és kormányfői.
Ennek értelmében az EU tagállamai a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára növelnék a k+f+i kiadások arányát a következő tíz évben. Az előzményekhez tartozik, hogy a kutatási-fejlesztési ráfordítások a kilencvenes évek közepe óta stagnáltak, s csak az utóbbi időben kezdtek emelkedni Európában, paradox módon a végül mégiscsak kudarcot vallott lisszaboni stratégia hatására. Ebből mentik most át – sokkal nehezebb gazdasági körülmények között – a 3 százalékos GDP-hányadot. „A kutatás és egy innovációs kultúra kialakítása a központi eleme lesz az EU új stratégiájának, s olyan feltételeket kívánunk teremteni, hogy ösztönözzük a vállalatoknál a versenyképes új termékek és szolgáltatások kialakítását” – ígéri Máire Geoghegan-Quinn.
Egyidejűleg külön kutatási és innovációs stratégia is készül Európa számára. Ezt várhatóan ősszel teszik közzé. Az EU-biztos lelkesültségében már az innováció unióját látja lelki szemei előtt. Ami a konkrét célkitűzéseket illeti, a legfontosabbnak az Európai Kutatási Térség kialakítását tartja. Ezt szolgálja már a 7. keretprogram is, amely a mostani hétéves pénzügyi időszakban 50 milliárd euróval támogatja a k+f-et. Úgy véli, hogy az egységes digitális piac létrehozásával 2013-ra minden európai számára elérhetővé tudják tenni az ultragyors internetet.
A fokozott erőfeszítések szükségességét alátámasztják az EU legutóbbi innovációs eredménytáblájának a tanulságai is. Ezek szerint a gazdasági válság jelentősen lefékezte a k+f+i folyamatokat Európában, ráadásul azokban az országokban, ahol amúgy is gyengébb volt az innovációs teljesítmény. Az eredménytábla négy csoportba sorolja a vizsgált államokat. Dánia, Nagy-Britannia, Finnország, Németország és Svédország alkotja az élenjárók csapatát. A második körben, a lépéstartók csoportjában található Belgium, Észtország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Szlovénia és Ciprus.
A 29 innovációs tényező figyelembevételével készült rangsorból az is kiderül, hogy miközben a legtöbb európai uniós tagállam növelni tudta 2008-hoz képest az innovációs teljesítményét, Magyarországot a „mérsékelten innovatív” harmadik csoportba sorolták a teljesítményértékelők, és a 22. helyre került az EU-tagállamok sorában. Ráadásul a nehéz gazdasági helyzet miatt nem ígérkezik könnyűnek az EU2020 stratégia 3 százalékos tervének a teljesítése. Nálunk a k+f ráfordítás – alig egyszázalékos GDP-arányos mutatóval – csaknem fele az uniós átlagnak. Ennek ellenére több szakértő még mindig lát esélyt arra, hogy az innováció a szellemi tőkébe való beruházás révén gyors fejlődésnek induljon Magyarországon. KoM
Kritikus pontok
Európai Unió- merev struktúra és szabályrendszer
- átgondolatlan közösségi politika
- nincs kutatási és innovációs stratégia
- szanaszét szórt programok
- lemaradás a jövő szempontjából fontos területeken
- romlott a felsőoktatás színvonala
Magyarország
- az idén 5 milliárd forinttal kisebb a Kutatási és Innovációs Alap
- összemosódik a k+f és az innováció, kusza az intézményrendszer
- kicsi a magánszektor szerepvállalása (48%)
- gyenge kkv-aktivitás a k+f+i területén
- az állam szerepe kisebb (43%), mint máshol az EU-ban
- az oktatás színvonalának zuhanása miatt kevés a szakember-utánpótlás
- merev struktúra és szabályrendszer
- átgondolatlan közösségi politika
- nincs kutatási és innovációs stratégia
- szanaszét szórt programok
- lemaradás a jövő szempontjából fontos területeken
- romlott a felsőoktatás színvonala
Magyarország
- az idén 5 milliárd forinttal kisebb a Kutatási és Innovációs Alap
- összemosódik a k+f és az innováció, kusza az intézményrendszer
- kicsi a magánszektor szerepvállalása (48%)
- gyenge kkv-aktivitás a k+f+i területén
- az állam szerepe kisebb (43%), mint máshol az EU-ban
- az oktatás színvonalának zuhanása miatt kevés a szakember-utánpótlás Vélemény Bogsch Erik, A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Európa számára mára már az a legfőbb kérdés, hogy az Egyesült Államokkal és egyes távol-keleti országokkal való innovációs versenyben képes-e helytállni és az élbolyban maradni. Ma már közgazdasági alaptétel, hogy a kutatás-fejlesztés mértéke és hatékonysága a versenyképesség meghatározója. Ezért különösen fontos, hogy Európa és benne Magyarország javítsa innovációs pozícióit, ezzel növelje versenyképességét a világ piacán. A kitörési pontot a magas szellemi hozzáadott értékű termékek előállítása jelentheti. Ilyenek például a gyógyszeripari termékek is, amelyek kifejlesztéséhez hatalmas szellemi erőre van szükség. Mint ahogy Európának, úgy Magyarországnak is ezzel összefüggésben kiváló adottságai vannak: az évszázados tradíció, a felhalmozott tudásbázis, a kiváló képességű és szervezettségű akadémiai szféra, a jól képzett szakemberek mind-mind rendelkezésre állnak. Az adottságok kiaknázásával, ezzel párhuzamosan az innovációs ráfordítások növelésével, valamint a magas szellemi hozzáadott értékű termékek előállításának a szorgalmazásával Európának és Magyarországnak komoly esélye lehet a felzárkózásra.
Pálinkás József, A Magyar Tudományos Akadémia elnöke
A világban a hosszú távú verseny a termékek és a szolgáltatások területén zajlik, és ezek cseréje valósul meg pénzeszközök révén. E cserefolyamatban roszszul jár az a kontinens vagy ország – és ez Magyarországra is érvényes –, amely alacsonyabb értékű terméket és szolgáltatást állít elő. Európa csak akkor veheti fel a versenyt Ázsiával és az Egyesült Államokkal, ha jó minőségű termékekért és szolgáltatásokért hasonlóan magas technikai színvonalú termékekkel és szolgáltatásokkal tud fizetni. Amennyiben az európai ipar és szolgáltatók nem tudnak lépést tartani Amerikával, akkor a kibővült Európa kettészakadhat, és csupán a leggazdagabbak tudják majd megvásárolni a világ élvonalába tartozó termékeket. A jövőbeli jólét és versenyképesség alapja azonban a ma zajló kutatás és fejlesztés, a ma létrehozott és átadott tudás. Európának az eddigieknél nagyobb mértékben és hatékonyabban szükséges támogatnia a kutatásokat, és képessé kell válnia arra, hogy az Egyesült Államokéhoz hasonló központi kormányzás nélkül is összehangolja az egyes országokban folyó kutatásokat. Elengedhetetlenül szükséges a felfedező kutatások támogatása és olyan alkalmazott kutatási területeké, mint például az energetika, az informatika és az orvosbiológiai kutatások, hiszen így teremthető meg (és tartható fenn) az életminőség az öregedő európai társadalmakban. Szintén fontos terület a járműipar, a járművek üzemanyag-hatékonysága és biztonsága.
Tulassay Tivadar, A Semmelweis Egyetem rektora
Az újdonság és a felfedezések hasznosítása jelentősen hozzájárulhat egy adott nemzet gazdaságának a fejlesztéséhez. Elég a Nokiára gondolni, amely megerősítette, fölzárkóztatta a finn gazdaságot, s komoly műszaki innovációs tartalmú, hatalmas piacot biztosított az észak-európai országnak. Magyarország még nem sikeres e téren. Hogy egy ívet kell láttatni az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson át a hasznosításig, ez ugyan mindenki fejében kristálytisztán ott van, de a gyakorlatban még nem realizálódott. Az utóbbi nyolc évben a politika csak játszadozott ezzel a területtel. Máig nincs egységes kutatás-fejlesztési stratégia, pedig nagyon kellene, hogy legyen. Ha voltak sikeres innovációk, a folytatásukat nem lehetett biztosítani. Így maradtak magukra az egyetemi tudásközpontok. Magyarország elpuskázott nyolc évet, hogy innovációs aktivitását megpróbálja legalább a nyugat-európai középszintre felfuttatni.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.