Több pénz jut innovációra

Csaknem 6,4 milliárd eurós programcsomagot indított útjára az Európai Bizottság a kutatás és az innováció támogatására. Hivatalos becslések szerint 2011-ben összesen 16 ezer – köztük 3 ezer kis- és középvállalkozás – haszonélvezője lehet a kezdeményezésnek a különböző kutatóhelyekről, egyetemekről és az ipar területéről. A gazdaság élénkítésével 165 ezer új munkahelyet teremthet a program Európában.

Ez eddig a legnagyobb uniós kezdeményezés az érintett területeken, egyaránt fejleszti a kutatási feltételeket, erősíti az európai versenyképességet, és hozzájárul olyan társadalmi problémák megoldásához, mint a klímaváltozás, az energia- és élelmiszer-biztonság, az egészségügy és az idősödő népesség – állapította meg Máire Geoghegan-Quinn illetékes biztos tegnap Brüsszelben. Egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kutatásba és az innovációba való befektetés, amely kulcseleme az EU 2020-ig szóló stratégiájának és az ősztől induló „Innováció uniója” zászlóshajóprogramnak, az egyetlen okos és időtálló módja a válságkezelésnek, a fenntartható és szociálisan igazságos növekedés felé haladásnak.

A részletekről szólva Geoghegan-Quinn azt is bejelentette, hogy pályázatok útján juthatnak hozzá az érintettek az uniós támogatáshoz. Számos kiírást hivatalosan mától hirdetnek meg, és a benyújtott javaslatok értékelése várhatóan 14 hónapot vesz igénybe.

A mostani, 2007–13-as időszakra szóló 7. keretprogram égisze alatt 2011-ben több területre is lehet pályázni. Egészségkutatásokra több mint 600, infokommunikációs technológia fejlesztésére 1,2 milliárd eurós keret áll rendelkezésre. Több mint 1,3 milliárd eurót különítettek el a legjobb kreatív kutatóknak, akiket az Európai Kutatási Tanács választ ki. Hétezer fő esetében 773 millió euróval ösztönzik a tudósok mobilitását a „Marie Curie-akciók” keretében.

Kiemelt prioritás a programban az innováció gerincének számító kis- és középvállalkozások támogatása. Erre a célra csaknem 800 millió euró áll rendelkezésre. Az odaítélendő forrásnál további fontos szempont, hogy el kell érniük a 35 százalékos arányt a kkv-k részvételével megvalósuló egészségügyi, tudásbázisú biogazdasági, környezetvédelmi és nanotechnológiai fejlesztéseknek. A programban nagy hangsúlyt kapnak az új technológiák, termékek és szolgáltatások. Ezenkívül a környezetvédelmi kutatási eredmények elérhetőségének javítására kísérleti jelleggel először 205 millió euró áll rendelkezésre 2011-ben.

Jó hír ez a brüsszeli bejelentés, fontos lenne, hogy a magyar politikusok is elolvassák az erről szóló brüsszeli közleményt – reagált a hírre Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Azt mondta lapunknak, hogy ez a jövő és a civilizált országok útja, az Európai Unió a jelek szerint már megértette ezt. Az innovációs szövetség elnöke ugyanakkor óvott attól, hogy a 6,4 milliárd eurótól bárki elájuljon, és azt gondolja, hogy akkor itthon nincs is szükség ilyen forrásra, aki kutatást és innovációt akar, az menjen Brüsszelbe, és pályázzon. Az uniós kiírásokon való sikeres indulás megalapozásához nélkülözhetetlen a megfelelő hazai támogatás. Fontos lenne Magyarországon felismerni azt is, hogy a kis- és középvállalkozásokon az innováción keresztül lehet leginkább segíteni, mert a „trükkös módszerrel nekik juttatott pénz jövőre eltűnik”. Szabó Gábor szerint „a cash nem elég, az érdemi segítség a tartós növekedési pályára állítás lenne, ez pedig nem lehetséges innováció nélkül”.

A keretprogram

Az EU 7. keretprogramja a világ legnagyobb ilyen közös kezdeményezése. A mostani hétéves időszakban 50,5 milliárd eurós büdzsével rendelkezik a program. Jövőre 6,4 milliárd euróval gazdálkodhat, ez 12 százalékkal több, mint a 2010-es keret.

Az Európa 2020 stratégia már programszinten is összekapcsolja a kutatástól a termékig tartó innovációs láncot, és célul tűzi ki az i-gazdaság megteremtését az EU-ban.