Több pénz lesz, ha sokan lesznek jók

– Mi értelme van a kutatás-fejlesztésnek és innovációnak akkor, amikor a gazdasági helyzet napról napra romlik?

– Az európai gazdaság valóban lassul, és Magyarország erőteljesen kötődik a kontinens, ezen belül Németország teljesítményéhez. Nem véletlen, hogy a kormány reagált is erre, viszonylag gyors lépésekkel. Abban teljes az egyetértés mind Magyarországon, mind Európában, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció az a terület, amelynek segítségével – és ez az egyik értelme – ki lehet törni a válságból.

– Nem lehet az, hogy ez ismét csak egy integrációs slágertéma? Az Európai Unió olykor felkap egy-egy programot, és azt szajkózza reggeltől estig.

– Vannak slágertémák, de ezen a területen szerintem az Európai Unió komolyan gondolja, amit mond. Hamarosan, 2014-től indul a 2020-ig tartó új tervezési-költségvetési időszak, amelyre pénzügyi keretjavaslatait már közzétette az Európai Bizottság. Ezekből látszik, hogy egyetlen terület lesz a nyertese az új uniós büdzsének, és ez a kutatás-fejlesztés és innováció. Tetemesen, 55 milliárd euróról 80 milliárdra növekszik az a forrás, amely erre a célra hét év alatt felhasználható. Az is látszik, hogy ezzel párhuzamosan a kohéziós alapnál, a strukturális alapoknál és a mezőgazdasági támogatásoknál vagy csökkenésre, vagy elérhetőségük megszigorítására kell számítani. Az egyik oldalon a tagállamok körében erős a politikai elkötelezettség azzal kapcsolatban, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció az a terület, ahol előre lehet menekülni. A másik oldalon viszont mindenki szembesül a saját költségvetési helyzetével, ami nem kedvez az itteni ambiciózus uniós terveknek. A két oldal között kellene megtalálni az arany középutat, mielőbb.

– Azért mégiscsak a tagállami költségvetési kényszerpályák lesznek a döntők a 2014–20-as keretszámok meghatározásánál. Jut így elég pénz kutatás-fejlesztésre és innovációra?

– Én megfordítanám a kérdést, mert ez a lényeg mind Magyarországon, mind az Európai Unióban: tudunk-e olyan környezetet teremteni, amelyben a vállalkozások többet költenek kutatás-fejlesztésre és innovációra? Vagyis nem az állam felől vizsgálnám a dolgot. A vállalkozások számára kell olyan környezetet teremteni, hogy tudjanak előre- menekülni. A magyar kormány elkezdte a felkészülést az új uniós költségvetési időszakra, az ezzel kapcsolatos feladatokra és arra is, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt nagyobb forrásból minél többet tudjunk megszerezni. Egyet tudni kell: az ilyen EU-pénzek elérhetőségének legfőbb kritériuma a kiválóság. Itt nincs semmiféle ország szerinti allokáció, egyedül a teljesítmény számít.

– Mi a feltétele annak, hogy több ilyen pénzt tudjunk megszerezni?

– Először is jónak kell lenni, és ami nem kevésbé fontos: sokaknak kell jónak lenni. Minél szélesebb a bázis, minél több a kutató-fejlesztő munkahely, annál nagyobb az esély. A nagyon jóknak lesz kilátásuk arra, hogy közösségi forráshoz jussanak, mert az Európai Unióban e téren kemény verseny várható 2014-től. A minél több kutató-fejlesztő munkahely létrehozása elsősorban a vállalati innovációs környezet javítását, a csúcsminőségű teljesítmények elérése pedig az akadémiai, egyetemi szféra fejlesztését jelenti. A kormánynak kell eldönteni, hogy melyiket választja a két lehetőség közül. Ez a döntés még az idén megszületik, s így véleményem szerint 2012-től már működhet az új rendszer.

– Milyen intézkedésekkel kívánják javítani a vállalati innovációs környezetet?

– A jelenlegi szabályozás szerint az a vállalkozás, amely kutatás-fejlesztést végez, jogosult arra, hogy leírjon a társasági-adó-alapjából és az innovációs járulékból. A nemzetgazdasági tárca által kidolgozott új modellben megmaradna ez is, de ezzel párhuzamosan a vállalkozások választhatják azt is, hogy a társasági adóból írják le az igazolt kutatás-fejlesztési ráfordításaik meghatározott százalékát. Konkrétan a nagyvállalatoknál 25, a kis- és középvállalkozásoknál 35 és a fiatal, innovatív vállalkozásoknál 60 százalékos lenne az adókedvezmény. A fel nem használt adót az állam a kisvállalkozásoknak egy év múlva, a nagyvállalatoknak pedig három éven belül térítené vissza. Így ez a modell rendkívül jó ösztönző lehet arra, hogy mind a kisvállalkozások, mind a nagy cégek befektessenek a kutatás-fejlesztésbe és innovációba, hiszen biztosan számolhatnak az ilyen tevékenységük után járó kedvezménnyel, ha van nyereségük, akkor a társasági adó révén, ha nincs, akkor visszatérítés formájában.

– Jelenleg nem túl nagy a tolongás az innovációs pályázatok körül. Miként tudják rábírni a vállalkozásokat arra, hogy a jövőben legyenek bátrabbak az ilyen támogatási lehetőségek kihasználásánál?

– Való igaz: Magyarországon több is lehetne a kutató-fejlesztő és innovatív vállalkozás. Ennek eléréséhez az eddigieknél kedvezőbb, egyszerűbb pályázati kiírások kellenek, mert az Európai Unió részéről a forrás már most is biztosított. Az új modellt széles körben egyeztettük a vállalkozói szektorral, és tapasztalataink szerint kedvező a fogadtatása. Kaptunk olyan visszajelzést is, amely szerint ezzel Európa messze legjobb kutatás-fejlesztést és innovációt támogató rendszerét hoznánk létre.

– Nyilván kaptak kritikai észrevételeket is…

– Igen. Teljesen jogos az a felvetés, hogy ez a modell csak a mennyiséget, a sok kutató-fejlesztő és innovatív vállalkozást biztosítaná. A kiválóság, vagyis a másik lehetőség viszont az akadémiai, egyetemi szféra megerősítését, fejlesztését jelentené, ami inkább pályázat vagy alap formájában képzelhető el.

– Ki fogja eldönteni, hogy mi számít igazolt kutatás-fejlesztési ráfordításnak? A jelenlegi rendszerben ugyanis sokakat visszatartott a kedvezmény igénybevételétől, sőt az ilyen tevékenységtől is, hogy az adóhatóság – többen fogalmaznak így – kénye-kedve szerint dönthet a ráfordítások jogosságának megítéléséről.

– Ez a vélemény is azt bizonyítja, hogy feltétlenül szükség van a kutatás-fejlesztés fogalmának pontosítására és egységesítésére. Jelenleg teljes bizonytalanságban van a vállalkozó és az adóhivatal is, hogy mi számít kutatás-fejlesztésnek. Más a meghatározása a társaságiadó-törvényben, más az innovációs törvényben és megint más a helyi adók szabályozásában. A fogalomtisztázás terén az Európai Bizottság 2008-as rendeletét tekintjük irányadónak, mert alapkutatásra, kísérleti fejlesztésre, kutatási szolgáltatásra stb. Európában ez az általánosan elfogadott meghatározás. Ehhez az innovációs törvényt gyorsan módosítani kell, az ezzel kapcsolatos javaslatunk várhatóan október közepén kerül közigazgatási egyeztetésre.

– Ugyanezt meg kellene tenni az innováció meghatározásával is?

– Fölmerült ez is, de most nem akarjuk bonyolítani a helyzetet. Először a kutatás-fejlesztés fogalmát kívánjuk rendezni.

– Visszatérve még az előző kérdésre: az új rendszerben konkrétan ki bírálja el, hogy mi számít igazolt kutatás-fejlesztési ráfordításnak?

– Kidolgoztunk egy minősítési eljárásrendet és egy minősítési rendszert is a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatban szereplők jogbiztonsága érdekében. Ennek keretében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) lenne az az intézmény, amelytől hatósági határozatot kérhet a vállalkozó a projektjéről, hogy az kutatás-fejlesztés-e vagy sem, és ez a dokumentum az adóbevallásnál is érvényes lesz. Az adóhatóság pedig az SZTNH-tól kérhet szakértői véleményt egy-egy konkrét, vitatott esetben. Minderre a hivatal magas szinten felkészült, és az eljárásnál nem merülhet fel az öszszeférhetetlenség gyanúja sem.

– Mibe kerül ez a vállalkozónak?

– Szeretnénk ingyenessé tenni az eljárást, az elektronikus ügyintézés beiktatásával.

– Az említett két modelljavaslat közül személy szerint melyik jóváhagyását fogadná örömmel?

– Én szívem szerint és a nemzetgazdasági tárca államtitkáraként evidensen az adóoldali kedvezményeket favorizálom. Ugyanakkor megértem a másik javaslat logikáját is, amely a csúcsminőségre, a majdani hazai pályázók uniós versenyképességére helyezi a hangsúlyt.

– A kormány stratégiai tervezésében hogyan jelennek meg az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs célok?

– A mi dolgunk az, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amely révén a magyar pályázók minél többen sikerrel tudjanak versenybe szállni az uniós pluszforrásokért. Ezt szolgálják az említett javaslatok. Két évünk van a felkészülésre, s hangsúlyozom, a minőség, a kiválóság számít. A verseny kemény lesz 2014-től.

Névjegy: Cséfalvay Zoltán (53)

1958-ban született Máriakálnokon. Korábban dolgozott az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban miniszteri kabinetfőnökként; 1991-től 1995-ig a jegybank elnöki tanácsadója volt. 2002 és 2010 között tanított az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. Tavaly nyár óta a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tervezésért felelős államtitkára. Nős, egy gyermek édesapja.

Kocsi Margit Névjegy: Cséfalvay Zoltán (53) 1958-ban született Máriakálnokon. Korábban dolgozott az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban miniszteri kabinetfőnökként; 1991-től 1995-ig a jegybank elnöki tanácsadója volt. 2002 és 2010 között tanított az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. Tavaly nyár óta a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tervezésért felelős államtitkára. Nős, egy gyermek édesapja.-->