Kiderült: nélkülözésben él a magyarok egyharmada

Az emberek közel 35 százaléka él anyagi nélkülözésben, ami alacsonyabb, mint a tavalyi arány, hiszen akkor tízből négy ember tartozott ebbe a kategóriába – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennyien nem jutnak hozzá az anyagi javak legfontosabb kilenc tétele közül háromhoz: a legnagyobb probléma a váratlan kiadások fedezete, de a lakosság több mint fele nem tud egy hétre nyaralni menni, és mindig sokan vannak, akiknek az asztalára nem juthat kétnaponta hús.

Súlyos anyagi deprivációban tízből ketten élnek – ez azt jelenti, hogy a kilenc tételből négyet nélkülöznek –, ám ez is több mint 4 százalékpontos csökkenés egy év alatt. A 2009 óta folyamatosan és drasztikusan romló szegénységi és egyenlőtlenségi adatok után azonban nem nehéz javulást felmutatni. Egy év alatt 360 ezer fővel csökkent a társadalmi kirekesztésnek vagy a szegénység kockázatának kitettek száma, így már „csak” 2 millió 740 ezer emberről van szó, ez a teljes népesség 28,2 százaléka. Az Európai Unió lakosságának 24,4 százaléka élt társadalmi kirekesztésben vagy szegénységben – azaz Magyarország rontja az átlagot –, ők azok, akik keveset dolgoznak, nehezen jutnak hozzá az anyagi javakhoz, vagy a jövedelmük jelentősen elmarad az átlagtól.

A magyar lakosság 15 százalékának a jövedelme nem éri el a medián 60 százalékát, és ebben évek óta nincs változás. A KSH szerint a tavalyi tíz százalékról az idei évre 7,1-re csökkent a „munkaszegények” aránya, de ebben kulcsszerepet játszik, hogy segély helyett közmunkára küldik az embereket – ami cseppet sem javít anyagi helyzetükön. A hivatal mégis úgy kalkulál, hogy egy év alatt 166 ezren „kikerültek a legreménytelenebb helyzetben lévő rétegből”, ahol így már csak 293 ezren vannak. Őket egyszerre érinti a nélkülözés, keveset dolgoznak, és rendkívül alacsony a jövedelmük. Erősen kétséges, hogy ilyen sok ember kikerült volna a mélyszegénységből – inkább arról lehet szó, hogy a közfoglalkoztatottak már nem számítanak az alacsony munkaintenzitásúak közé, pedig semmivel sincsenek jobb anyagi helyzetben, mint amikor korábban segélyt kaptak. (Hasonló folyamatokat láthatunk a foglalkoztatási statisztikákban: a munkanélküliség évtizedes mélyponton áll, 6,4 százalékon, közmunkaprogramok nélkül azonban tíz százalék feletti lenne a ráta.)

A Gini-index és az S80/S20-mutató (felső és alsó jövedelmi ötödök hányadosa) sem mutat javulást az utóbbi években. A 2000-es évek második felében csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, 2009 után azonban jelentős növekedést láthattunk. Az egyenlőtlenség növekedése a Gini-index szerint csak tavaly állt meg, habár a világgazdasági válságot már régen magunk mögött hagytuk.

Az idősebbek elégedetlenebbek

Az emberek 28 százaléka nagyon elégedett az életével, míg 5,2 százalék volt nagyon elégedetlen – derült ki a KSH felméréséből. Idén a felnőtt lakosság elégedettsége egy 0-tól 10-ig terjedő skálán 6,1 pontos átlagértéket adott ki, ami lényegében nem változott a két évvel korábbihoz képest. Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, ami a 45–54 éves korcsoportig – az életkor előrehaladtával – jelentősen csökken. A 16–24 év közötti magyar fiatalok 44 százaléka számolt be arról 2015-ben, hogy nagyon elégedett az életével.