Kuba érdeke a nyitás

Több mint ötvenöt éves szünetet tört meg Havanna és Washington azzal, hogy a hétvégén Panamavárosban kétoldalú találkozó zajlott le Raúl Castro kubai és Barack Obama amerikai elnök között, ám ez távolról sem jelenti azt, hogy az 1959-es kubai forradalom óta meglévő ellenségeskedés és elzárkózás egy csapásra megszűnne. Az első lépést, a kereskedelmi tilalom feloldását már tavaly decemberben elindította a washingtoni adminisztráció és várhatóan a hónap végén megnyílik az USA havannai nagykövetsége is, újra felveszik a diplomáciai kapcsolatokat. Az embargó teljes feloldásához azonban kongresszusi jóváhagyásra lesz szüksége Obamának, ami egyáltalán nem vehető biztosra: a republikánusok uralta törvényhozásban sokan elhamarkodottnak tartják a békülést Havannával – emlékeztet a The Wall Street Journal. Ennek fényében érthető Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter nyilatkozata: Obamának a kongresszust megkerülve rendeletben kellene azonnal feloldania az embargót – mondta a politikus az ABC amerikai hírcsatornának –, és reméli, minél előbb rendelkezik arról is, hogy levegyék Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.

Jóllehet a nyitás elsősorban a tőkehiánnyal küzdő Kuba érdeke, vezetése egyelőre nem mutatta jelét, hogy változtatna rendszerén, márpedig a politikai és szabadságjogok erősítése elvárás a nyugati államok részéről. Havanna továbbra is lassan halad a gazdaság átalakításával, és Raúl Castro a hétvégén úgy nyilatkozott: nem is száll szándékukban megváltoztatni a szocialista rendszert. Kérdés persze az, hogy a ma már valamennyire engedélyezett magántulajdon és hitelezés nyomán mennyire pörög fel a kereskedelem, ha az embargó feloldása után csökkennek például a tartós javak (gépjárművek, számítógépek, háztartási gépek) jelenleg csillagászati árai.