Kuba: kezdődhet a verseny

Magyarország is kiveheti a részét a kubai nyitásból, amely ezúttal nem a kormány újabb külpolitikai stratégiáját jelöli, hanem Havanna és a nyugati országok közötti fokozódó kapcsolatokat. Ennek leglátványosabb jele az 1960 óta hatályban lévő amerikai embargó régóta várt lebontása lehet, ám az EU egyelőre óvatosabbnak tűnik Washingtonnál.

Brüsszel 2008-ban vette fel újra a diplomáciai kapcsolatot a szigetországgal, de a de facto közeledés csak egy éve indult el – tudtuk meg Hajdú Lillától, a Kitekintő.hu elemzőjétől. Kiemelte: a közeledésre igazából Kubának van szüsége az égető tőkehiány miatt, Európa ugyanakkor új piacot nyerhet – igaz, ehhez tartania kell a ritmust az Egyesült Államokkal – és a többi jelentkezővel. Az EU egyébként Venezuela után Kuba második számú kereskedelmi partnere, első számú külföldi befektetője, turisták tekintetében pedig a harmadik legnagyobb küldőnek számít. A kubai kérdés szorgalmazója az EU-ban a hagyományos kapcsolatok miatt Spanyolország volt – emlékeztetett Balla Zsuzsanna, a külpolitikai portál latin-amerikai rovatának vezetőhelyettese, hozzátéve: egy erőszakos rendszerváltás tömeges bevándorlást indítana el Kubából a spanyolok felé, Madrid ezért is a reformfolyamatok felgyorsításában érdekelt.

A spanyolok mellett persze más országok is labdába rúghatnak, köztük hazánk is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Világgazdaság kérdésére jelezte: növekvő magyar vállalkozói érdeklődést tapasztalnak az ország iránt. A vállalatok közötti együttműködés a 2011 óta működő Magyar–Kubai Üzleti Tanács keretében zajlik, és többek között olyan területekre terjed ki, mint a műszaki tudományos kutatás, biotechnológia, fogászati termékek, mezőgazdasági gépgyártás, kompresszorok gyártása, telepítése, alkatrészek gyártása és kereskedelme. A gazdasági kapcsolatok fejlesztését több, hatályos kétoldalú megállapodás segíti elő, ilyen a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodás (1999), a gazdasági együttműködési megállapodás (2006), a kulturális, oktatási és tudományos cserekapcsolatokról szóló egyezmény (2006). A tárca még ebben a negyedévben tervezi kereskedőház megnyitását, ezenkívül a havannai nagykövetségen most kezdi meg gazdasági szakdiplomata a szolgáltatot. A magyar export tavaly 1,17 millió dollárt tett ki, míg az import jóval magasabb, 9,6 millió dollár volt.

Hazánkban 13 kisebb cég működik kubai tőkével, döntő részük a kereskedelmi és a szolgáltató szektorban. A magyar vállalkozások kubai aktivitását a jelenleg zajló reformfolyamatok befolyásolják. A 2014 júliusában életbe lépett törvény liberalizálja a külföldi működőtőke beáramlását. A szigetország elsősorban a cukoripar, az építőipar, a nyersanyagok feldolgozása, illetve a turizmus terén vár befektetőket – egy kubai közgazdászok által összeállított, a hetven legfontosabb projektet tartalmazó listán ötven fejlesztés az idegenforgalomhoz kapcsolódik – mondta el Balla Zsuzsanna. A limitált lehetőségekkel rendelkező kis országok, mint hazánk ugyanakkor alkalmazott technológiák, know-how-k átadásával léphetnek a karibi ország piacára – véli Vogel Dávid. A biztonságpolitikai szakértő szerint a magyar jelenlét nem elsősorban pénzügyi megfontolásból lehet előnyös: az ország és a lakosság legnagyobb részének gyenge fizetőképessége miatt nem feltétlenül lenne rövid távon pozitív hozadéka a befektetéseknek. Hosszabb távon azonban megéri a közeledés.

Az együttműködés egyébként kiterjed kubai kutatók „exportjára” is. A havannai kormány támogatja a kutatás-fejlesztést és innovációt, szakemberei mezőgazdasági és orvosi téren is segítik Caracast. Emlékezetes, hogy a súlyos beteg Chávezt is Kubában kezelték halála előtt.

Az együttműködés egyébként kiterjed kubai kutatók „exportjára” is. A havannai kormány támogatja a kutatás-fejlesztést és innovációt, szakemberei mezőgazdasági és orvosi téren is segítik Caracast. Emlékezetes, hogy a súlyos beteg Chávezt is Kubában kezelték halála előtt. Lassú búcsú az embargótól Az emberi jogokról szóló tárgyalással folytatódik ma Washingtonban az Egyesült Államok és Kuba közötti párbeszéd. A két ország több mint ötvenéves elzárkózás után az elmúlt hónapokban kezdte helyreállítani a gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat, ennek része ez a dialógus is. Az USA nagyobb szólás- és gyülekezési szabadságot, a politikai jogok szélesítését várja el a havannai vezetéstől, ám radikális változások helyett az AP szerint inkább az várható el rövid távon, hogy a kubai vezetés az egészségügyi ellátás hiányosságaira és a túlzott rendőri fellépésre vonatkozó bírálatait ismételheti el. Mindezek ellenére biztosra vehető, hogy áprilisban megnyílik az USA nagykövetsége, amelyet 1961.-ben, Kennedy elnöksége idején zártak be.

A gazdasági kapcsolatok normalizálását 2014. decemberében egy időben jelentette be Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök. A megállapodás részeként kubai és amerikai foglyok elengedése is. 2015 januárjától jelentősen enyhült az 1961 óta teljes gazdasági bojkott is: szimbolikus lépésként újra szállítható a szigetország két fő exportterméke, a rum és a szivar is. Mindenki megkezdené az intenzívebb kereskedelmet -->