Lengyel-magyar EU-koalíció?

A lakosságszámon alapuló, nagy tagállamok által támogatott szavazási rendszer elvetését varsói értékelés szerint már legalább tizenegy ország fontolgatja, köztük Magyarország is - jelentette a Polish News Bulletin. "Mi azonban nem akarjuk félrevezetni lengyel barátainkat azzal, hogy a végsőkig való kitartást ígérnénk ebben az ügyben" - nyilatkozta lapunknak Gottfried Péter.

Az integrációs államtitkár szerint Magyarország számára a 2000-es nizzai csúcson elfogadott szavazási rendszer kedvezőbb, mint az EU-alkotmány tervezetét kidolgozó konvent által javasolt kettős többség elve, amely részben a lakosságszámon alapul, "és ezt lengyel barátaink is tudják" - tette hozzá. "De számunkra sokkal fontosabb az, hogy a kisebbségek védelmének ügye megjelenjen az alkotmányban."

Gottfried szerint a két kérdés nem cserealap a két ország számára, hiszen önmagukban is fontos ügyekről, elvi kérdésekről van szó. Egyes elemzők szerint azonban logikus lépés lenne, ha Varsó és Budapest kölcsönösen támogatná egymás "vesszőparipáit", hiszen így mindketten nyernének egy újabb szövetségest. Mint ismert, Lengyelországon kívül csupán Spanyolország állt ki az alkotmányt véglegesítő kormányközi konferencia (IGC) eddigi miniszteri fordulóin amellett, hogy ne a kettős többség, hanem a szavazási súlyok nizzai rendszere maradjon érvényben. (Ez a két állam is nyer ugyan a kisebb tagállamokhoz képest az új rendszerrel, de a nagyokhoz képest veszít, s Varsó főként Berlinhez méri döntéshozatali erejét.) Budapest sem bővelkedik szövetségesben a számára legfontosabb ügyben: csupán Ausztria és Finnország támogatta kifejezetten is a kisebbségvédelem beemelését az alkotmányba, míg Szlovákia és Lettország írásban is kifogásolta azt.

Gottfried szerint azonban akkor sem szabad "kártyajátékként" felfogni ezt a kérdést, ha az EU részben valóban az alkalmi koalíciókötésekről is szól, "mert lehet, hogy nyernénk ugyan egy szövetségest, de más területeken lehet, hogy többet veszítenénk". Szerinte a kisebbségvédelem terén mindenképpen előrelépés történt az elmúlt időben, hiszen ma már "akárhová megyek Európában, mindenütt tudják, hogy ez egy olyan kérdés, amire reagálni kell, míg néhány hónapja még azért küzdöttünk, hogy egyáltalán napirendre kerüljön a téma".

Magyarországnak erős érvei vannak álláspontja mellett - véli az államtitkár -, mint például az, hogy az EU egyik alapértékéről van szó, amely már a mostani bővítést meghatározó koppenhágai felvételi kritériumok között is szerepel. Tájékoztatása szerint hazánk az IGC valamennyi résztvevője körében konzultációkat folytat ez ügyben. Más forrásból lapunk úgy értesült, hogy Budapest egyes európai bizottsági tagok, például Günter Verheugen bővítési biztos megnyerésére is kísérletet tett a magyar álláspont támogatására.