Világgazdaság Online

Aggódnak a pénzpiacok, hogy Írország Görögország sorsára jut majd, és végül az európai stabilitási alaphoz kell fordulnia kölcsönért. Egyelőre azonban az írek sikeresen tudják finanszírozni magukat államkötvény-kibocsátással. Kedden, többszörösen jegyezték túl a befektetők az ír állampapírokat, igaz, csak egyre nagyobb hozamért hajlandóak vásárolni, és emiatt egyre drágább az ír adósság finanszírozása - olvasható az MR1-Kossuth Rádió oldalán.

Szerdán a kockázat szempontjából Görögországgal és Írországgal egy csoportba sorolt Portugália is sikeresen tudott állampapírt kibocsátani, ugyanakkor rekordot döntött a kötvények hozama, az ország euróövezeti csatlakozása óta nem kellett ilyen sokat fizetnie a befektetőknek. A magas hozamokat azért kérik a befektetők, mert nem látják biztosítva, hogy a kiugró államadósságot vissza tudják fizetni ezek az országok - magyarázza Szabó Viktor, az Aberdeen Alapkezelő befektetési vezetője.

Írországot annak idején az unió bezzegországának kiáltották, miközben adóssága a hitelből finanszírozott növekedés miatt ugrott meg, most pedig a bankszektor újabb csontvázai okozzák a befektetők félelmeit, a portugáloknál pedig a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem látszanak olyan kormányzati intézkedések, amelyek megfordíthatnák a fenntarthatatlan adósságpályán menetelő országot. A költségvetés hiánya tavaly a bruttó hazai termék, a GDP 9,3 százalékra rúgott, ezt idén 7,3 százalékra szeretnék csökkenteni.

Miközben az írekkel és a portugálokkal szemben egyre nagyobb a bizalmatlanság a pénzpiacokon, az elmúlt 2-3 hétben úgy tűnik, hogy némileg javult Magyarország megítélése, hiszen nálunk csökkentek az állampapír hozamok. Ugyanakkor a helyzet törékeny, és nem szabad hosszabb távú következtetést levonni - mondja a K&H Befektetési Alapkezelő vezető portfólió-menedzsere. Majoros György szerint a piacokat leginkább az nyugtathatja meg, és akkor csökkenhetnek jelentősen a magyar állampapír-hozamok, ha a választások után megerősítést nyer a jövő évi hiánycél, és látszanak a hosszabb távú intézkedések is. A kérdés most az, hogy a csütörtöki államkötvény-aukción mekkora lesz az érdeklődés, és csökkenhetnek-e a hozamok, miközben a problémás euróövezeti tagállamoknál éppen emelkedtek. Igaz, Magyarország szerencsésebb helyzetben van, mint Portugália és Írország, hiszen a költségvetési kiigazítás jelentős részét mi már magunk mögött tudjuk, míg ők csak idén kezdték el.

Portugália

A tervezett kötvényeladás 750 millió és 1 milliárd euró között volt, a hozam jelentős emelkedése miatt az alsó határon bocsátották ki a kötvényeket.

A 4 éves papírok hozama 1 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedett, 3,621 százalékról 4,695 százalékra. Az eladás 450 millió euró értékben történt meg.

A 10 éves kötvényeket kamata 6,242 százalékra nőtt a korábbi aukción kialakult 5,312 százalékról. A kibocsátás 300 millió euró értékben történt meg.

A portugál kormány mindent megtesz, hogy csökkentse a költségvetés hiányát, amely 2009-ben 9,3 százalékra rúgott. Ez a 16 országot tömörítő eurózóna negyedik legnagyobb deficitje. Portugáliát csak Írország, Görögország és Spanyolország előzi meg.

Ebben az évben 7,3 százalékra csökkenti a kormány a költségvetési hiányt, és 2012-re a maastrichti 3 százalék alá kívánja levágni a deficitet.
A növekedési kilátások szerények: idén 0,7 százalékos GDP bővülést vár a kormány, a portugál jegybank prognózisa 0,9 százalék a 2010-es évre, amely 0,2 százalékra csökkenhet 2011-re.

Írország és Spanyolország

A keddi ír aukciót jelentős aggodalom övezte. A kereslet nagy volt, a 4 éves (500 millió euró értékben kibocsátott) papírok hozama 4,767 százalékon alakult, és 2,54 milliárd euró ajánlat érkezett. A 8 éves (1 milliárd euró értékben kibocsátott) kötvények hozama 6,023 százalék lett, az ajánlatok majdnem elérték a 3 milliárd eurót.

A 4 év lejáratú adósság hozama az előző aukción 3,627 százalék, a 8 év futamidejű 5,088 százalékon alakult.

Spanyolország is kedden lépett a piacra azután, hogy az ír (és a portugál) német kötvények feletti hozama rekordszintre emelkedett az eurózóna fennállása óta.

A spanyol éves lejáratú papírok hozama 1,908 százalékon alakult, augusztusban az előző aukción 1,836 százalék volt az átlaghozam. A 18 hónap lejáratúak hozama 2,146 százalék lett, szemben az augusztusi 2,78 százalékkal.