A fizetésképtelen cégek száma továbbra is radikálisan növekszik

A leginkább kockázatos iparágak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem. Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelemi vezetője szerint a fizetésképtelenségi eljárásokban lényegesen nagyobb növekedés már nem várható, de fokozottan óvatosnak kell lenniük továbbra is a cégeknek. A következő időszak nyertesi azok lehetnek, akik időben informálódnak partnereikről.

2010 első félévének adatai egyértelműen mutatják, hogy a fizetésképtelen cégek száma továbbra is radikálisan növekszik. A tavalyi első félév 21,8 százalékos és az idei első félév 26 százalékos növekedése jól tükrözi a válság elhúzódó hatásait a gazdaságra. A 2009-es év, a válság éve nem múlt el nyomtalanul 2010-re, számos kifizetetlen követelés áthúzódott, és az is lehet, hogy az idei év egy újabb csúcspontot hoz – véli Bagyura. „Egyelőre nem látjuk annak jelét, hogy „trendforduló” lenne. Bíztunk benne, hogy az idei első félévben megtörténik, de a legújabb számok azt mutatják, hogy még nem jött el az ideje. Még több céget érint a nemfizetési kör, mint azt korábban gondolni lehetett” – mondta a kereskedelmi vezető.
 
Amíg a felszámolási eljárások számának növekedési mértéke állandósulni látszik addig a végelszámolások számának mostani megugrása annak köszönhető, hogy egyre csökken a vállalkozói kedv Magyarországon és sokan kényszerülnek arra, hogy az eddig sikeres cégük tevékenységét befejezzék– mondta dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza. Czibor tapasztalata szerint az elmúlt években az adósok közül sokan próbáltak a felszámolás elől végelszámolásba menekülni. A végelszámolási eljárást a cégek elvileg akkor indítják meg, ha be akarják fejezni tevékenységüket, de úgy gondolják, van annyi vagyonuk, hogy kifizessék hitelezőiket. Ez a vállalatok egy részénél igaz is volt, míg mások az időt próbálták ezzel húzni illetve közben a hitelezőket megnyugtatni.   „A számok jól mutatják, egyre kevésbé tudnak a magyar vállalkozások profitot termelni és ennek hatására egyre többen döntenek úgy, hogy másként próbálnak megélni.
Másrészről érezhető, hogy a hitelezők profibban kezelik a követeléseiket, valamint türelmetlenebbek lettek, jóval előbb kérik a felszámolási eljárás megindítását mint régebben. Kevesebb idő jut a végelszámolással való „trükközésre”, rövidebb, kőkemény határidőket szabnak a hitelezők az adósoknak, amelyet ha nem tartanak be, elindítják a felszámolási eljárást. Nem a cégek tudatossága nőtt, a hitelezők váltak türelmetlenebbé és ügyesebbé” – hangsúlyozta Czibor. A végelszámolás (a többi fizetésképtelenségi eljárással szemben) olyan lehetőségeket ad a tulajdonosnak vagy az ügyvezetőnek, amellyel még csődbűntett gyanúja nélkül vonhat ki erőforrásokat az adott cégből a teljes fizetésképtelenné válás előtt – tette hozzá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője.
 
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24,5 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 20 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodók, a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
 
Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások számát: a szolgáltatók, a nagykereskedelmi tevékenységet végzők, az építőipari, valamint a fuvarozási cégek állnak az élvonalban, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a gépjárműipar, a logisztika, a kiskereskedelmi vállalkozások, a turizmus és vendéglátást végzők,  az élelmiszeripar, valamint a az acél és fémipar.
 
Az építőiparra vonatkozó adatok nem meglepőek, hiszen továbbra is nagyon alacsony a megrendelések száma az ágazatban, és mivel kevés új munka van a piacon, a meglévő cégek jelentős része kénytelen beszüntetni a tevékenységét. A csődhányad szempontjából az országos átlag felett található ágazatokról ugyanakkor elmondható, hogy ezek a leginkább konjunktúra-érzékeny szektorok – egy lecsökkent ipari teljesítmény mellett pedig érthető, hogy kisebb kapacitásra van szükség számos területén. Mivel tartósan nem kapnak új megrendelést, a korábban talpon maradt vállalkozásoknak idén egy újabb köre kerülhet fizetésképtelen helyzetbe – véli Bagyura.
 
Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a szolgáltatást végzők körében, a gépjárműiparban, a logisztikai tevékenységet végzőknél valamint az ingatlangazdálkodóknál romlott a mutató egy esztendő alatt.
 
Regionális eltérések
 
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2010 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Bács-Kiskun megyében folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 52,29 százalékát, Bács Kiskunban 5,80 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 53,68 százalékát is Közép-Magyarországon regisztrálták.
 
A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (5,59 százalék) volt a legmagasabb 2010 első félévében, majd ezt követi Bács-Kiskun megye (4,66 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (3,79 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2009 hasonló időszakához képest Bács-Kiskun megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +69,5 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Heves megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +29,08 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Heves megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 399 eljárásról, azaz az összes eljárás 2,18 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról, nem úgy mint Bács-Kiskun megyében, ahol a magas bázis érték ellenére is jelentős a növekedés.
 
Mit tehet egy cég, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget?
 
Ha egy vállalat látja, hogy kockázatos ágazatban tevékenykedik, vagyis az azonos típusú cégek nagy arányban kerülnek bajba, annak ellenére, hogy még viszonylag jó gazdasági mutatókkal rendelkeznek, fel kell készülnie arra, hogy drasztikusan romolhat a helyzete. Oda kell figyelnie, hogy ő is lehet veszélyeztetett, nem csak a vevői. Ezért egyik oldalról érdemes a cégeknek a saját pénzügyi helyzetüket és működésüket áttekinteni, racionalizálni, a másik oldalról pedig még több lépést tenni a megelőzés, a gyors reakció érdekében azon a területen, ahonnan a bevételét várja. Rendszeresen információt kell szereznie a vevőiről, hogy lássa, hogyan változik azok fizetőképessége – hangsúlyozta Bagyura. A hitelbiztosítók nagy előnye az információszerzés során, hogy aktuális, az adós jelenlegi állapotát tükröző számokat értékeli, beleértve a szállítók tapasztalatát is a céggel.
 
Nagyon fontos, hogy ha érzékeli a szállító, hogy vevője bajba kerülhet, azonnal megtegye a szükséges lépéseket. Még végelszámolás esetén is úgy készüljön, mintha az felszámolás lenne. Mindehhez azonban saját magának kell megszereznie az információkat a vevőről, senki ne számítson arra, hogy a bajba került adós mindent elkövet annak érdekében, hogy a szállítóit tájékoztassa valós helyzetéről! Olyan objektív információs forrásokat kell keresni, ahol a szállító a vevő külön jelzése nélkül is megtudhatja, ha valamilyen eljárás indult az adós ellen, hogy mielőbb léphessen. A követelésbehajtás lényege, hogy nem szabad megvárni a negatív információk érkezését! Az adóssal szemben minél előbb, hathatósan kell fellépnie a szállítónak, jelezve, hogy minél előbb szeretné megkapni követelését, és egyértelművé tenni, hogy mindent megtesz azért, hogy a neki jogosan járó pénzéhez jusson.
 
Mennyire lettek engedékenyebbek a hitelbiztosítók a kockázatkezelésben?
 
Azoknál a szállítóknál, illetve azokban a szektorokban, ahol látják, hogy helyes, a hitelbiztosítóval is együttműködő kockázatkezelés folyik, továbbá a szállító is megfelelő kockázat-érzékenységgel bír, ott a szigorú időszak után újra engedékenyebbek a hitelbiztosítók a kockázatvállalásban. Az elmúlt időszak rengeteg cégfelszámolása, cégmegszűnése következtében egy olyan tisztulási folyamat zajlott a cégek körében, amelynek eredményeként tisztábbá válhatott a válság ellenére is talpon maradó vállalatok köre.
 
A fizetésképtelenségi adatokból azonban egyértelműen látszik, hogy nem lehet még hátradőlni – hívta fel a figyelmet Bagyura, hozzátéve: az elkövetkező félév után fog csak látszódni, megtörtént-e a trendforduló, amelyet előbb várt a piac. A Coface Hungary szerint a fizetésképtelenségi eljárásokban lényegesen nagyobb növekedés már valószínű nem várható, de fokozott óvatossággal kell viselkedni, és informálódni kell. A következő időszak nyertesi azok lehetnek, akik időben informálódnak partnereikről!