A „görög betegség” miatt fél az unió

Kutyaszorítóba kerülhet az Európai Unió, különösen pedig az euróövezet Görögország súlyos fiskális problémái miatt. Bár az euróövezet vezetői hivatalosan váltig tagadják a lehetőséget, a színfalak mögött egyre többen emlegetik egy esetleges athéni államcsőd veszélyét. Ez pedig, ahogyan Joaquín Almunia pénzügyi biztos fogalmazott, „az egész euróövezet közös problémája”.

A már most a GDP 110 százalékát kitevő államadósság-állományon ülő és idei deficitvárakozásait pár hete 12,7 százalékra növelő athéni kabinet azután ismerte el hivatalosan a helyzet súlyosságát, hogy a Fitch hitelminősítő kedden – 10 év óta először – leminősítette Görögország besorolását. Vagy mi küzdjük le az államadósságot, vagy az pusztít el bennünket – fogalmazott a szocialista kormányfő. George Papandreu helyzetét nagymértékben nehezíti azonban, hogy miközben az esetleges megszorítások miatt súlyos utcai zavargások dúlnak Athénban, a hitelezők az október 4-i parlamenti választás előtt elhangzott költekezési ígéretek feladására próbálják rászorítani a kabinetet.

A rossz hírekre mindenesetre a piac is reagált. A görög kötvények kockázatára kötött törlesztésbiztosítási ügyletek (CDS-ek) már amúgy is magas árfolyama a leminősítés után új magasságokba szökött. Jól jellemzi a helyzetet, hogy Athén jelenleg két százalékponttal magasabb kamatlábon tud csak hitelhez jutni, mint Németország. Ez a 207 milliárd eurót kitevő adósságállomány mellett önmagában évi 5 milliárd euró pluszköltséget jelent – mutat rá a Der Spiegel.

Athén „elúszása” az EU-t is rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozta. Bár egy görög államcsőd az egész euróövezet stabilitását veszélybe sodorhatná, sokan annak a kockázatára is felhívják a figyelmet, hogy az ország esetleges uniós megmentése után a héten negatív kilátásba sorolt spanyolok vagy portugálok túlságosan könnyelművé válhatnának. Joggal mondhatnák: minek spóruljunk, ha a végén valaki kifizeti a számlát?

Ennek ellenére szinte biztosnak tekinthető, hogy az euróövezet mentőövet dobna Görögországnak, ha esetleg közvetlenül fenyegetné az államcsőd veszélye. Egy ilyen akció után azonban a fiskális szabályoknak a korábbinál keményebb számonkérésére számíthatna a pénzügyi adatait több ízben is kozmetikázó Athén Brüsszel részéről. Ez egyben a görögökéhez hasonló „laza” költségvetési politikára hajlamos Magyarországgal szembeni uniós hozzáállás számára is előképként szolgálhatna – mondta el lapunknak Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A görög fejlemények ugyanakkor Magyarország hitelhez jutási lehetőségeit valószínűleg már nem tudják érdemben rontani, hiszen hazánk – az IMF és az EU készenléti keretétől függve – már jelen pillanatban sem képes a piacról finanszírozni a forrásigényeit – fogalmazott Forián-Szabó. Ezzel tehát Görögország az első euróövezeti tagállam lehetne a nemzetközi segítségre szoruló európai országok klubjában, ahová Magyarország már tavaly ősszel belépett.

Európai Központi Banknak a Bloomberg birtokába jutott bizalmas jelentésében.

Az EU átlagánál mélyebb válságba jutott balti országokkal kapcsolatos tapasztalat azt mutatja, hogy a túlságosan szűk sávban rögzített árfolyam miatt viszonylag alacsonyan maradó kamatlábak túlzott hitelfelvételt generálnak, ez az eszközök indokolatlan felértékelődését eredményezi – fogalmaz az EKB dokumentuma.

Európai Központi Banknak a Bloomberg birtokába jutott bizalmas jelentésében.

Az EU átlagánál mélyebb válságba jutott balti országokkal kapcsolatos tapasztalat azt mutatja, hogy a túlságosan szűk sávban rögzített árfolyam miatt viszonylag alacsonyan maradó kamatlábak túlzott hitelfelvételt generálnak, ez az eszközök indokolatlan felértékelődését eredményezi – fogalmaz az EKB dokumentuma.

-->