A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision heti összesítése szerint a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása a hét során járt 420 bázispont felett is; csütörtökön például 422,5 bázispontos zárt, ami abszolút rekord az euróövezet egészének eddigi történetében.
Ez a CDS-díjszabás azt jelenti, hogy a görög szuverén törlesztési leállás ellen befektetői fedezetet kínáló piaci szereplők minden 10 millió euró görög kormánykötvény-adósság törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióiért évente több mint 420 ezer euró díjat számítanak fel az irányadót ötéves futamidőre.
A piac ennél sokkal kisebb kockázatúnak tartja már az euróövezeten kívüli kelet-európai EU-térséget is.
A CMA DataVision londoni szakelemzői az MTI-nek elmondták: a magyar CDS-díjszabás az elmúlt hét londoni kereskedésében 240-246 bázispont - 10 millió euró magyar szuverén adósságonként évi 240-246 ezer euró - között mozgott, a térség legkevésbé kockázatosnak ítélt adósa, Csehország esetében pedig a CDS-kontraktusok árazása éppen 100 bázispont alatt volt.
A londoni elemzői közösségben a hazai össztermékhez (GDP) mérve 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évben pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak.
A CMA DataVision nemrégiben közölt összehasonlító elemzése szerint - amely a CDS-árazások alapján listázta az egyes gazdaságokat - Görögország a világ tíz legkockázatosabb állami adósának egyike, olyan országokkal osztozva a felső tízes mezőnyben, mint Venezuela vagy Ukrajna.
Nemrégiben két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor''s egyaránt a közepes befektetői "BBB" kategóriába sorolta át a görög adósságot az elsőrendű "A" sávból.
Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes "BBB" osztályzati sávba.
A görög közpénzügyekkel kapcsolatos befektetői ború az eurót is megviselte; egysége jóval 1,4 dollár alatt - 1,387 dollár környékén - zárta a hetet a londoni bankközi piacon, jóllehet novemberben még másfél dollár felett járt.
Londoni elemzők szerint az euróövezet saját érdekében sem hagyhatja magára Görögországot a bajban.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének hétvégi elemzése szerint a Görögországban kialakult helyzet súlyos aggodalom forrása az euróövezetben, amely "politikai és költségvetési unió nélküli pénzügyi unió", és amelyben óriási a kockázata a görög járvány átterjedésének más kisebb tagállamokra.
Ez azt jelenti, hogy a valutaunió többi tagországának valamilyen módon mindenképpen ki kell állnia Görögország mellett, ha ez szükségessé válik - áll a JP Morgan londoni elemzésében.
Ez azzal együtt is így van, hogy a piaci bajok zöméért Görögország maga felelős, mivel a görög gazdaságot nem érte akkora aszimmetrikus sokk, amely a jelenlegihez mérhető hiányt okozhatott volna. A görög államháztartási hiány már évtizedek óta hatalmas; az 1980-ig visszaszámolt éves átlagos deficit a GDP 7,7 százaléka - hangsúlyozzák a JP Morgan londoni elemzői.
A cég szerint ha a piac nem enged elég időt a legutóbbi görög kiigazítási program kibontakozására, akkor Görögország külső pénzügyi segítségre szorul. Ezt nagy valószínűséggel az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) együtt nyújtaná.
A ház központi forgatókönyve azonban az, hogy Görögország külső segítség nélkül végre tudja hajtani a szükséges költségvetési kiigazítást. Az elemzés szerint ennek mértéke "nagyon nagy", de nem elérhetetlen, ahogy azt más országok tapasztalatai mutatják.
A JP Morgan most nem nevezte meg e "más országokat", de egy korábbi, néhány hete kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára is. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne.
Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Barclays Capital azt írta legutóbbi elemzésében, hogy a Magyarország által is követett, elsősorban kiadáscsökkentésre összpontosító kiigazítási modellnek nemzetközi tapasztalatok alapján nagyobb az esélye a sikerre, mint a kétharmadrészt bevételnövelésre épülő görög konszolidációs programnak.
Ráadásul Magyarország és többi, hasonló kiigazítási mintát követő ország Görögországénál alacsonyabb adósságszintről indult, ezért kiigazítási programjuk hitelesebbnek is bizonyulhat a Barclays Capital elemzői szerint.
A ház szakértői azt is jósolják azonban, hogy az euróövezeti tagjelölt országoknak mostantól jó eséllyel szigorúbb elbírálással kell szembenézniük, mivel éppen Görögország lesz a "rossz példa", amikor például Magyarország és Lengyelország hivatalosan kérni fogja az EU-tól és az euróövezeti jegybanktól felvételét a valutaunióba.
A cég már egy korábbi helyzetértékelésében is azt írta: Görögország most már erőteljes példaként szolgálhat a szkeptikusoknak - különösen az EKB-n belül -, akik az euróövezet további bővítésének halasztását pártolnák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.