A gyenge kereslet is fékezett

A gyenge kereslet mellett az élelmiszerárak csökkenése fékezi az inflációt. Mind valószínűbb, hogy a júliusi áfaemelés nem okozta a nagyobb drágulás beragadását, a gyenge kereslet kitart, teljesülhet a jövő év végi 3 százalékos inflációs cél. Szeptemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,1 százalékos volt, a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva az árak 4,9 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző havi adat 5, a júliusi pedig 5,1 százalékos volt, azaz az előzetesen várt év végéig növekvő trendhez képest már második hónapja okoz kellemes meglepetést az infláció. Ennek hátterében az áll, hogy az eladók alig tudták érvényesíteni áraikban a júliusi adóemelést, ezt mutatja az is, hogy a hivatal változatlan adótartalmú árindexe 1,1 százalékosra süllyedt.

Az idei első kilenc hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző esztendő azonos időszakában, jelenleg a teljes évre 4,4 százalék körüli drágulást várnak az elemzők. A várakozásokat rendre alulmúló számok további érvet adhatnak a jegybanki alapkamat csökkentésére, ha nem romlik a pénzügyi stabilitásunk.

Augusztushoz képest az élelmiszerek 0,6 százalékkal lettek olcsóbbak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,1 százalékos árcsökkenése következtében. Éves összehasonlításban is átlag alatt, 3 százalékkal drágult a termékkör. A szolgáltatások árai az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal csökkentek, ezen belül az üdülési szolgáltatásokéi átlagosan 11,1-del lettek olcsóbbak.

Az előzetes piaci várakozáshoz képest meglepők voltak a szeptemberi számok – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. Nálunk is a legnagyobb meglepetést a szezonális élelmiszerek olcsóbbá válása okozta. Az üzemanyagok árának csökkenése jól nyomon követhető volt, de a szolgáltatások áresése a vártnál erőteljesebb lett. Ezt a hatást kioltotta a tartós fogyasztási cikkek jelentős drágulása, amelyet elsősorban a gépjárművek okoztak. Az áfaemelésnek a következő hónapokban már alig lesz hatása, legfeljebb néhány terméknél. Így – ha a külső pénzügyi feltételek sem romlanak – nyugodtan vághat kamatot a jegybank.

Most már bátran kijelenthető, a cégek a korábbi tapasztalatokhoz képest lényegesen kisebb mértékben hárították át az áfaemelést a fogyasztókra – véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Ez jelentős nyomást jelent a vállalati profitokra, és a későbbiekben újabb leépítésekhez, illetve alacsony béremelésekhez vezethet, ez viszont a növekedési ütemet és az inflációt mérsékelheti a következő egy-két évben. Az év végén 6,3, 2010 végén 3,1 százalékos inflációt vár a szakértő alapesetben. A kedvező nemzetközi pénzügyi helyzet változatlansága mellett a kamatcsökkentési ciklus folytatódása várható – ért egyet Suppannal az MKB szakembere.