Magyarország lemaradása a foglalkoztatásban a régiós országokhoz képest 2012 óta jelentősen csökkent – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből. 2015-ben a 15 és 64 év közötti foglalkoztatottak száma a munkaerő-felmérés szerint meghaladta a 4 millió 175 ezer főt, a foglalkoztatás legutóbb az 1990-es évek elején állt ezen a szinten.
A bővülésből a 2012–2015-ös időszakban a közfoglalkoztatás
101 ezer, a külföldi munkavállalás 31 ezer, míg a hazai nem közfoglalkoztatott státuszú munkavállalás közel 251 ezer fővel vette ki a részét. Ez utóbbi önmagában 6,6 százalékkal növelte a foglalkoztatást.
Az MNB elemzése kiemelte, hogy a közfoglalkoztatás érdemben támogatta az alacsony aktivitású csoportok munkához jutását, miközben az elmúlt években már a versenyszektor vált a foglalkoztatottság növelésének fő hajtóerejévé. Mindemellett 2012 és 2015 között a hazai 15–64 éves népesség mintegy 164 ezer fővel, azaz közel 2,5 százalékkal csökkent, ami egyúttal rámutat a demográfiai folyamatokból eredő munkaerőpiaci kihívásokra is.
Az időszakban Kelet-Közép-Európa országainak többségében a foglalkoztatottak száma nőtt, a növekedés mértéke 2 és 4 százalék között alakult, kivéve Szlovéniát és Romániát, ahol a foglalkoztatás stagnált. Mindeközben a 15–64 éves népesség csökkent a régióban, a legkisebb népességcsökkenés Szlovákiát, a legnagyobb Lettországot jellemezte. „Régiós összevetésben tehát elmondható, hogy a hazai foglalkoztatásbővülés kiemelkedően magas volt, míg a népességváltozás átlagosnak tekinthető” – írják az MNB szakértői.
Az aktivitás, a foglalkoztatás és a népesség változásának következtében a magyar foglalkoztatási ráta a 2012-ben megfigyelt 56,7 százalékról 2015-re 7,3 százalékpontos növekedést mutatott fel. Közfoglalkoztatottak nélkül a növekedés 5,7 százalékpont volt. Ezzel a magyar foglalkoztatási ráta a vizsgált időszakban a legnagyobb mértékben emelkedett, régiós szinten pedig jelentősen felzárkózott.
A kelet-közép-európai régió országaiban a foglalkoztatási ráta szintén emelkedett, de lényegesen kisebb mértékben. A hazánkat követő legnagyobb, 5 százalékpont körüli rátanövekedés a balti országokban volt megfigyelhető (Észtország és Lettország, utóbbi esetében jelentős népességcsökkenéssel társulva), ezt követték a visegrádi országok 3-4 százalékponttal. Szlovéniában és Romániában alig haladta meg az 1 százalékpontot, de ez nem a foglalkoztatottak számának növekedésével, hanem csak a népességfogyással magyarázható.
A magyar foglalkoztatási ráta régióhoz viszonyított lemaradása tehát úgy csökkent, hogy az elsősorban a foglalkoztatotti létszám kiemelkedő bővülésének köszönhető, ugyanis a rátát szintén befolyásoló népességcsökkenésünk régiós szinten átlagosnak tekinthető – állapítja meg a jegybank. A javulás a foglalkoztatás bővülésén kívül a fiatalok, az idősek és az alapfokú végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci helyzetének kedvezőbbé válásával magyarázható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.