A spanyolokat is hírbe hozták - Nő a bukás veszélye

A hétszázötven milliárd eurós alap elegendő lesz ahhoz, hogy stabilizálódjon a piac – mondta Axel Weber, az Európai Központi Bank tagja. Hozzátette: ha nem, akkor meg kell növelni azt.

Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap 750 milliárd eurós alapot hozott létre, hogy az adósságban úszó államoknak mentőövet dobhassanak, ha szükséges.

Spanyolország államkötvényeinek hozama tovább emelkedett: az euróövezet fennállása óta a legmagasabb szintre szerdán. Az ország 10 éves kötvényeinek hozama 5,06 százalékon állt. A spanyol gazdaság majdnem kétszer akkora, mint a portugál, görög és ír együttvéve.

Jose Manuel Campa, spanyol helyettes pénzügyminiszter a piacok megnyugtatására igyekezett: a kormány nem számít arra, hogy probléma lesz a pénzügyi piacokon. Kiemelte: a költségvetési hiány kedvezően alakul a vártánál nagyobb bevételek miatt.

Axel Weber azon az állásponton volt, hogy az Európai Központi Banknak ki kell vonulnia a kötvénypiacokról. Az EKB az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed „mintájára” államkötvényeket vásárolt, de a kötvényhozamok nem csökkentek jelentősen A Fed 600 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelentett be novemberben, miközben az EKB felfüggesztheti a programját.

Írország nem vált fizetőképtelenné, de elveszítette a nemzetközi bizalmat, melyhez hozzájárult tetemes költségvetési hiánya is. A GDP 32 százaléka körül alakulhat 2010-ben a büdzsé hiánya, az egyszeri bankmentésektől megtisztítva ez 12 százalék.

Azonban Németország is a fizetésképtelenség felé nyomta Írországot: Angela Merkel közös válságkezelési mechanizmust javasolt. Ennek értelmében a befektetők, így a kötvénytulajdonosok elveszíthetnék pénzüket, ha egy ország technikai államcsődbe kerül. A befektetőket kockázatkerülés jellemezte, elfordultak az ír kötvényektől, a hozam 9 százalék fölé ugrott.

A PIIGS (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) államok kötvényeinek hozama megugrott, s azóta nem csökkent jelentősen.

Most, hogy Írország megmentésre került Portugália felé fordultak a piaci szereplők. A Reuters által megkérdezett 50 közgazdászból 34 gondolja úgy, hogy a portugálok is az írekhez hasonló mentőcsomagra szorulhatnak.

Portugáliában szerdán hatalmas sztrájk tört ki: a tüntetések a kormány megszorításai miatt törtek ki. Megbénult az élet: a repülőgép-járatokat törölték, a buszok nagy része nem indult el, számos iskolában nem volt tanítás.

Írországban megszorító csomagot fogadtak el: négy év alatt 15 milliárd eurót spórolnak meg, melynek kétharmada kiadáscsökkentés, egyharmada adóemelésből fog származni. A piacokat csak átmenetileg nyugtatta meg a szerdai bejelentés, a többi PIIGS állam került a befektetők fókuszába.

Az országban sztrájkok törtek ki, a diákok is az utcára vonultak, és a kormány is válsághelyzetbe került. Írországban előrehozott választásokra kerül sor, Brian Cowen a költségvetés megszavazása után feloszlatja a parlamentet.

A Standard&Poor’s szerdán leminősítette Írország államadósságának besorolását, „AA-” szintről „A”-ra, de még így is a befektetésre ajánlott kategóriában van az ország. A piacok csütörtökön sem nyugodtak meg. A vezető európai tőzsdeindexek vegyes képet mutatnak: a nyitás-közeli szinteken stabilizálódott az árfolyam fél körül.

"A kormány napjai meg vannak számolva" - Egyre mélyebbre csúszik a válságban Dublin

Ezek az országok a lassú növekedéssel néznek szembe, miközben magas a költségvetési hiányuk – mondta Nouriel Roubini, a New York Egyetem professzora. E közben a deficitet le kell szorítaniuk a GDP 3 százaléka alá. Görögország 4 százalék körüli GDP zsugorodást szenvedhet el 2010-ben, a költségvetési hiány 9,4 százalékon alakulhat a tervezett 8,1 helyett. A görög 10 éves állampapírok hozama 12 százalék, mely meghaladja a májusi szinteket, amikor az államcsődtől mentették meg az országot.