Adósság: 1,9 millió fejenként

Közel 860 milliárd forinttal növekedett az államadósság a múlt évben, így összértéke december végére megközelítette a 19 000 milliárd forintot. Bár a forint tavaszi mélyrepülése idején sokan attól tartottak, hogy az árfolyamveszteség tíz-, netán százmilliárdokkal növeli meg az állam vállát nyomó terhet, a pénzügyi tárcánál a héten közzétett adatok szerint az árfolyam-ingadozások 2009-ben mindössze 7,1 milliárd forintos veszteséget – vagyis adósságnövekedést – okoztak az államnak.

Tavaly a forintadósság állománya szűkült, eközben azonban a devizaadósság jelentős mértékben emelkedett. A nemzetközi hitelcsomagról szóló, 2008. őszi döntés fényében nem is meglepő, hogy a devizaadósság 2009-ben 2110,3 milliárd forinttal növekedett, vissza is fizettünk azonban 425,5 milliárd forintot. E csoporton belül a devizakötvények esetében a kibocsátás és a törlesztés mértéke nagyjából megegyezett, a több mint százmilliárd forintos állománynövekedés kizárólag az árfolyamveszteség számlájára írható. Ez utóbbit azonban ellensúlyozta a devizahiteleknél kimutatható 110 milliárd forintos árfolyamnyereség. A hitelek körében ugyanakkor az alig 150 milliárd forintos törlesztés bőven alatta maradt az 1842,4 milliárd forintos felvételnek.

A devizaadósság növekedése mindezek alapján tavaly 1691,9 milliárd forintot tett ki, az év végére a nettó devizaadósság a teljes államadósság 41,2 százalékára emelkedett. Ebben a magas arányban annak is szerepe van, hogy a forintadósság összértéke közel 775 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül az egyes beruházásokat, projekteket finanszírozó forinthitelek állománya növekedett ugyan, ám az állampapírok összértéke jelentősen, közel 1000 milliárd forinttal csökkent. A lakossági állampapírok állománya jelentősen megfogyatkozott az év során, és csökkent a külföldi befektetők kezén lévő állampapírok összértéke is. Ez utóbbi ennek ellenére igen jelentős összeget takar: a forintállampapírok állományából 2009. december 31-én 2155,5 milliárd forint volt külföldi befektetők tulajdonában. E kötvények átlagos hátralévő futamideje 4,61 év.

Összességében 2009 második felében már jelentősen javult a likviditás az állampapírok piacán, és számottevő mértékben csökkentek a hozamok is. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) 2010-es kibocsátási terve éppen ezekre a folyamatokra épít, amikor a forintállampapír-piac normalizálását, a kereslet és kínálat egyensúlyának a megteremtését tűzik ki célul. Ehhez természetesen a befektetői bizalom további erősítésére van szükség. A célok között szerepel az is, hogy a forintállampapírok terén az értékesítés volumene magasabb, mint a törlesztésé, ezáltal lejjebb szoríthatjuk a devizaadósság jelenleg igen magas arányát. Az idén új elem, hogy az eddigi államkötvény-visszavásárlások mellett – a 2009-ben lebonyolított kísérleti tranzakció után – az államkötvény-csereaukciók további alkalmazására is sor kerülhet.

Az idén az államháztartás finanszírozási igénye összességében 982 milliárd forintra rúg, ebbe már beletartozik a 111 milliárd forint uniós előfinanszírozás előteremtése is. Ezt az ÁKK elsősorban forintállamkötvények és diszkontkincstárjegyek kibocsátásával tervezi fedezni. KR

-->