Adót nem hoz a GDP

Bár a 2010-re korábban feltételezett recesszió a legújabb adatok szerint akár szerény növekedésbe is fordulhat, a kedvezőbb előrejelzés hátterében a külgazdasági kilátások javulása húzódik meg.

Márpedig a nettó export bővülése nem növeli meg érdemi mértékben a költségvetési bevételeket – derül ki a pénzügyi tárcánál a múlt hét végére elkészített átadás-átvételi dokumentációból is. Ismeretes: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss első negyedévi gyorsbecslése szerint a GDP éves alapon 0,1, az előző negyedhez képest pedig 0,9 százalékkal bővült. Ez jelentős előrelépés a korábbi várakozásokhoz képest, hiszen a Reuters felmérése szerint az elemzők éves alapon 2,1 százalékos csökkenésre számítottak. Ebben szinte kizárólagos szerepe van annak, hogy a becsült árindexek alapján az első negyedévben a kivitel 16 százalék körüli mértékben nőhetett, így a PM a korábbi 5,5 helyett az év egészére már 6-8 százalékos exportbővülésre számít. (Az import szerényebb mértékben, 12-13 százalékkal nőtt az első negyedben.) Mindezek alapján a pénzügyi tárcánál úgy vélik, ez év egészében szerény – 0 és fél százalék közötti – ütemben ugyan, de már bővülhet a gazdaság. „A nettó kivitel növekedése és a készletfeltöltés nem generál adóbevételeket, így a kedvező GDP-kilátások ellenére nem vált könnyebbé a költségvetési hiánycél betartása” – mutatott rá lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. Hozzátette: ehhez a belső fogyasztásnak is bővülnie kellene, ezt azonban meg kell előznie a foglalkoztatási helyzet számottevő javulásának. A nominális GDP-növekedés hatására egy-két tized százalékpontnyi egyenlegjavulásra ugyanakkor van esély az államháztartásban – mondta a szakember. Közvetett hatásuk annyiban lehet a jobb makromutatóknak, hogy azok jótékonyan hatnak a befektetőkre, így esetleg csökkenhetnek a kamatfelárak. Igaz, ez a jelenlegi ideges környezetben valószínűleg elsikkad – tette hozzá Suppan Gergely. Az érem másik oldala viszont az, hogy a kedvezőbb magyarországi gazdasági folyamatok láttán Brüsszel kevésbé lesz hajlandó belemenni a 2011-ben elvileg lezáruló túlzottdeficit-eljárás meghosszabbításába, tehát jövőre 3 százalék alatti deficitet kellene produkálnunk.

Ennek fejében azonban 2010-ben a nemzetközi szervezetek akár egy 5 százalék körüli hiányt is tolerálhatnak – mondta. Ismeretes: a leköszönő kormány ragaszkodik a 3,8 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű deficitcélhoz, annak ellenére, hogy több kockázatot a pénzügyi tárca átadás-átvételi dokumentációja is nevesít. E szerint negatívan befolyásolja a költségvetési folyamatokat az adóbevételek alakulása – köztük a 2009-es év után fizetendő személyi jövedelemadó –, és további bevételkiesést okoznak az Alkotmánybíróság döntései: a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságként adóalapba vonására és a lakóingatlanok adójára vonatkozó szabályozás megsemmisítése. Kiadási oldalon többletterhet jelent a MÁV részére kifizetett támogatás, amellyel a költségvetési törvény nem számolt, valamint a helyi önkormányzatok támogatásainál megjelenő jelentős többletigény – derül ki a PM elemzéséből.

Hasonló kockázatot rejtenek az uniós támogatások túlfutásai, valamint a költségvetési szervek kiadásai esetében a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok felhasználása. Mindezek miatt a leköszönő kormány szerint még szigorúbb költségvetési politikára van szükség: a hiánycél tartásához több területen akár további beavatkozásokra is sort kell keríteni. Ezek közé tartozik az agrártámogatások átütemezése vagy néhány egészségügyi kiadás szorosabbra fogása (lásd felsorolásunkat). KR