Árthatnak is a külső trendek

A magyar gazdaság rövid távú bővülési kilátásaira a külső feltételek, a régió növekedése van a legnagyobb hatással. A legfőbb exportpiacnak számító Európai Unión kívül azonban a távolabbi térségek kilátásai is hatással lehetnek a hazai vállalkozásokra és piacokra. Hiába kapcsolódunk csupán laza szálakkal például a Távol-Kelethez, a jelen lévő közös befektetői kör miatt az ottani gondok hatással vannak ránk is, mint azt az 1998-as válság átterjedése is mutatta. A különbség most az, hogy a magyar gazdaság eleve meggyengült állapotban van, így a globális válságot mindeddig alig megérző feltörekvő gazdaságok megingása súlyos következményekkel járna. Az ilyen találgatások azért kaphattak nagyobb figyelmet, mert a 2008. októberi események kapcsán és azt követően szinte használhatatlannak bizonyultak a korábban pontosnak számító előre jelző módszerek.

A másik külső veszély, amelyet a szakértők említenek, a fejlett gazdaságok felől érkezik. A gazdasági károk tompítására szánt kormányzati csomagok miatt 2009-ben óriási költségvetési hiány alakult ki Európa-szerte. Mielőtt azonban az eladósodás tarthatatlanná válna, véget kell vetni a költekezésnek, de nem biztos, hogy az újraindult növekedés ezt nem sínyli meg. Az elemzők többsége azonban bízik abban, hogy a W alakú pálya a megfelelő előkészítés mellett elkerülhető lesz.
Azokon a piacokon alakul ki buborék, ahol a hitelezés fűti túl a keresletet a túlzottan optimista várakozásokon keresztül – fejtette ki lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint Magyarország esetében ilyesmiről aligha beszélhetünk. Az ingatlanpiac már évek óta nyomott, és bár igaz, hogy a BUX index már a 2008. októberi szint fölött van, de ez távolról sem reprezentálja a gazdaság egészét. Így az, hogy a gazdaság teljesítményétől elvált a tőzsdei mutató, megmagyarázható egyedi vállalati teljesítményekkel, illetve a világ többi tőzsdéjének lekövetésével.

Biztosan vannak olyan részpiacok a Távol-Keleten – elsősorban Kína keleti partján –, ahol lehetnek buborékok, de összességében a régiót vagy Kínát egyelőre nem lehet ezzel jellemezni – mondta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Kisebb korrekciók persze jöhetnek, de látni kell, még mindig az a legvalószínűbb, hogy az ázsiai térség lesz a következő években a világgazdaság növekedésének motorja. A túlhevülés elkerüléséhez persze az ottani jegybankoknak majd lépniük kell, erre utaló jeleket egyébként már most is látunk. A szűkebb, kelet-közép európai régió felől szintén nem fenyeget ilyen veszély, ha volt is túlhevülés egyes országokban a 2000-es évek közepétől, az már a múlté.

A múlt évben a fizetésimérleg-hiányok drasztikusan csökkentek, a hitelezési aktivitás és a beruházások jelentősen visszaestek, így térségünkben jelenleg egyáltalán nem beszélhetünk buborékról.
A régiós országok gondjai miatt azonban Magyarország is rosszabb helyzetbe került. Hiába érkezett gyorsan az IMF-től és az EU-tól a mentőcsomag, csak igen lassan kezdett visszatérni a befektetők bizalma. Ezért is gyengülhetett 2009 tavaszán, a hitelről szóló döntést követően hónapokkal is a hazai fizetőeszköz soha nem látott mélységbe. BD