Bázisugrás a magyar gazdaságban

Októberben 1,19 százalékos növekedésről tanúskodik a Gyorsulási Irányadó az előző év azonos időszakjához képest, vagyis a magyar gazdaság fokozatos kilábalást mutat. A képet árnyalja, hogy tavaly októberben jelentős visszaesést láthattunk, vagyis a bázishatásnak fontos szerepe van a növekedésben. 2012 azonos időszakában 2,33 százalékos csökkenést mutatott a GYIA.

A havi adat csak kismértékű bővülésről tanúskodik. Szeptemberhez viszonyítva 0,05 százalékkal emelkedett a GYIA, amire az előző havi 0,35 százalékról esett vissza. A gyenge bázis és a visszafogott havi adat arra utal, hogy a növekedés továbbra is viszonylag lassú maradhat.

A GYIA tíz részindexek közül öt növelte a mutatószámot, és ugyanennyi csökkentette. Az öt pénzügyi indikátorból három felfelé húzta a GYIA-t, kettő pedig rontotta a mutatószám értékét. Kedvezően hatott, hogy a reálkamat az alacsony infláció ellenére is csökkenő tendenciát mutat, a pénzkínálat reálértéke növekszik, és az Ifo-index is javult. Ugyanakkor a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított esése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kamatkülönbség emelkedése nem segítette a GYIA-t.

A GYIA öt reálgazdasági részindexe közül három a csökkenés és kettő a növekedett irányába mozdította a főindexet. A reálkeresetek növekedése és az ipari termelés volumenindexének emelkedése felfelé húzta a mutatószámot. Ugyanakkor a fogyasztói hitelek állománya zsugorodott, a munkakeresés átlagos időtartama 18,6 hónapról 19,1 hónapra növekedett, az ipari rendelésállomány pedig visszaesett.

A nyár utolsó hónapjaiban a kiskereskedelmi forgalom dinamikája kissé lassult a tavaszi szintekhez képest. Az ipari termelés lassú növekedést mutat, ugyanakkor ez egyrészt az ipari export felfutásának köszönhető – miközben a belföldi értékesítés továbbra is esik –, másrészt az ipar szerkezete elég egyoldalú lett, hiszen a járműgyártáson kívül alig találhatunk olyan ágazatot, ami felfelé húzza az ipart. Mindezzel együtt a GYIA alapján úgy tűnik, hogy a harmadik negyedévben kedvezőbb GDP-adatok érkezhetnek a második negyedben látott 0,5 százalékos éves növekedésnél.

Az év hátralévő részében a gazdaság lendülete fennmaradhat – vagy akár további növekedést is mutathat –, hiszen a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának keretében a gazdaságba fecskendezett pénz ekkor már kissé éreztetheti hatását, miközben a gyenge bázis miatt is a korábbiaknál kedvezőbb számok érkezhetnek. Kockázatot jelent, hogy a kormányzat nem fogadta el a pénzintézetek javaslatát a devizahitelesek mentése kapcsán – és saját tervet nyújtanak be a Parlamentben –, ami arra is utalhat, hogy a pénzügyi szektorra súlyos teher nehezedhet.

A gazdaság potenciális kibocsátása továbbra is visszafogott lehet, hiszen az üzleti környezet kiszámíthatóságának hiánya visszafogja a beruházásokat, és az alapvető munkaerő-piaci folyamatok tekintetében sem lehetünk túl optimisták.

Így készül a Gyorsulási Irányadó

A gyorsulási irányadó nemzetközi módszereken alapuló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról.