BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Büdzsé: bevételek zuhanórepülésben

A tényleges megtakarítások ellenére is emelkedett a költségvetés hiánya tavaly

Erőteljesen magán viseli a gazdasági válság bélyegét a tavalyi évről szóló zárszámadási törvényjavaslat. A T. Ház honlapján tegnap közzétett dokumentumból kiderül: az államháztartás hiánya az eredeti tervekhez képest úgy nőtt közel 230 milliárd forinttal, hogy a közszféra összességében még meg is takarított valamennyit – egészen pontosan 241,5 milliárdot – a 2008 év végén „belőtt” előirányzatokból. A bevételek ugyanis több mint 470 milliárd forinttal elmaradtak az eredeti tervektől.

Így lett az eredetileg – pénzforgalom szerinti elszámolásban – a GDP 2,8 százalékában remélt deficit a bruttó hazai termék 3,9 százaléka. A magyarázatot keresve elég az adóbevételek alakulására egy pillantást vetni: az adókulcsok év közbeni megemelésének „hála” általános forgalmi adóból (áfa) és jövedéki adóból ugyan több folyt be az előirányzottnál, ám minden más adóbevétel komoly mínuszokat mutat. A legkirívóbb a társasági adó, ahol a kiesés eléri a 150 milliárd forintot. Igaz, 2008 végén a számokat még egyszázalékos GDP-csökkenéshez állították be a pénzügyi tárcánál, ám a bruttó hazai termék tavaly végül 6,3 százalékkal zuhant. A háztartások fogyasztása az elmúlt évben a korábban reméltnél több mint kétszer nagyobb mértékben esett, és az előre jelzett szerény növekedésből a kivitel és a behozatal is tetemes mínuszba fordult.

Valójában ezek a gazdasági adatok a 3,9 százalékosnál magasabb deficithez is vezethettek volna, ám néhány kedvező folyamat segített. Például a költségvetési szervektől és a fejezeti kezelésű előirányzatoktól közel 300 milliárd forinttal több saját bevétel folyt be a korábban reméltnél, és az állami vagyonból származó bevételek is 45 milliárdos többletet mutatnak. A takarékossági lépések, megszorítások hatására a lakásépítési támogatások terén mintegy 6, a családi és szociális támogatások körében pedig 13 milliárd forintot „fogott meg” az állam, az adósságszolgálat soron pedig 28 milliárdot takarított meg.

Szintén a gazdasági folyamatok magyarázzák, hogy az elkülönített állami pénzalapok összesen 31,4 milliárd forinttal rontották tavaly az államháztartás egyenlegét, ezt teljes egészében a Munkaerő-piaci Alap közel 60 milliárd forintos mínusza okozta. A munkanélküliség növekedéséből fakadó kiadások elszaladását az fékezte, hogy az állami alapok egy része még az adott körülmények között is pozitív egyenleggel zárta az évet.

Nem túl biztató a kép a társadalombiztosítási kasszánál sem: a bevételek elmaradása elérte a 280 milliárd forintot, amit nem sikerült ellensúlyozni a kiadások kordában tartásával sem. Ez utóbbi téren a legnagyobb tétel a 13. havi nyugdíj második részletének visszatartása. Ám az alap hiánya még így is az eredetileg tervezett alig 9 milliárd helyett 156,7 milliárd forintos mínuszra ugrott. A költségvetés persze közel 572 milliárd forinttal támogatta – ahogy az minden évben szokásos – a tb-kasszát, részben a magán-nyugdíjpénztári tagok után kiesett járulékbevétel pótlása címén.

Ami a költségvetési kiadások funkciók szerinti besorolását illeti, az állam működésére a tervezett 14,1 helyett tavaly végül 15,7 százalékot fordított az ország (az összkiadás arányában), de ez még mindig alacsonyabb a 2008-as szintnél. A jóléti kiadások aránya évek óta 61,2-61,3 százalék közelében mozog, a gazdasági funkciókra pedig az elmúlt esztendőben szintén kevesebbet költöttünk, mint az év elején terveztük.

2011-re koncentrálnak

A tavalyi adatokból egy erőteljes gazdasági válsággal küszködő ország képe bontakozik ki, ám a piacok és az elemzők már a jövő évi büdzsére figyelnek: a 2010-es, több tekintetben is átmeneti jellegű költségvetés után 2011-nek fontos üzenetértéke lesz. Nemcsak az új kormány gazdaságpolitikája olvasható ki belőle, hanem az is, hogy megnyílik-e az esély egy növekedési pálya befutására a következő években. Október 15-ig a kabinet elé kerül a költségvetés tervezete, melynek előkészítése – a szaktárca tájékoztatása szerint – jól halad. Az Állami Számvevőszék holnap teszi közzé véleményét a zárszámadásról.

A 2011-es büdzsén belül különös jelentősége lesz az inflációs cél- és államháztartási hiányadatoknak, mint arra tegnap a Költségvetési Tanács vezetője is figyelmeztetett. Kopits György a Reutersnak kifejtette: ha a kormány képes lesz a két adat terén megfelelni a piaci elvárásoknak, hosszú távon is helyreállhat a Magyarországgal szembeni bizalom. Leszögezte: a piac nem tolerálja a lyukak befoltozására irányuló törekvéseket, a kormány így sokat veszít azzal, hogy nem jelöl ki egyértelmű célokat fiskális téren. Kopits szerint a 2011-es büdzsével nemcsak az első saját költségvetését teszi le az asztalra az új kormány, hanem egy négyéves távra vonatkozó fiskális pályát is felrajzol vele.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.