Büdzsé: javulás és félelmek

Az egyik dilemmát az képezi, hogy a kedvező 2009-es pénzforgalmi deficit bizakodóvá tehet-e bennünket a nemzetközi szervezetek szemében jóval fontosabb eredményszemléletű (ESA) hiányadat tekintetében. A Pénzügyminisztérium válasza határozott igen, ám pontos deficitet – a 3,9 százalékos célkitűzésen túl – még ők sem tudnak megjelölni. Az ESA-hiány ugyanis az év eleji adó-, elsősorban áfabefizetések mellett még számtalan tényezőn múlik, így végleges adat csak tavasszal várható. Nem mindegy többek között, hogy a kedvezőbb 2009-es pénzforgalmi eredményben jelentős szerepet kapott kamat- és osztalékbevételeket ESA szerint mikorra kell elszámolni (lásd felsorolásunkat).

Végleges eredményszemléletű hiányadat azért sem lehet, mert még nem futott be a helyi önkormányzatok összesített 2009-es mérlege sem.
Ugyanennek a kérdésnek a másik oldala, hogy a 2009-es alacsonyabb hiány – egyes tételek „áttolásával” – nem bosszulja-e meg magát 2010-ben.

Tagadhatatlan, hogy ilyen hatásokkal számolni kell. A jövedékiadó-bevételek év végi megugrása a PM szerint is a készletezés számlájára írható, ez a 2010-es államkasszától von el néhány milliárd forintot. A tegnapi tájékoztatón azonban Oszkó Péter pénzügyminiszter ellenpéldaként hozta fel az illetékek területét: a teher mértékének év eleji csökkentését kihasználandó ugyanis valószínű, hogy az érintettek áttolták 2010-re a nagyobb értékű ügyleteket. Az eredményszemléletű kimutatásban azonban eleve nincs lehetőség tételek ide-oda tologatására, mivel azokat a felmerülésük dátuma szerint kell figyelembe venni.
Minden bizonnyal a várható vitákra készülve a pénzügyi tárca tegnap a szokásoknál is részletesebben mutatta be a büdzsé szezonalitása mögött álló tényezőket is. Első ránézésre ugyanis valóban ijesztő, hogy az államháztartás már március végére 651,3 milliárd forintos deficitet halmozhat fel. Ez a GDP arányában 2,5 százalék, miközben az egész éves cél – pénzforgalomban – 3,3 százalék. „Ez többek között a makropálya alakulásával magyarázható, a recesszió ugyanis csak az év második felében vált át szerény növekedésre” – mutatott rá Oszkó Péter pénzügyminiszter. Az idén tovább erősödik az adóbevételek „farnehéz” jellege is: társasági adóból hagyományosan az év végén folyik be a bevételek jelentős része, 2010-ben azonban éppen az egyenletesebb ütemezésű szja- és járulékbevételek szerepe csökken az adómódosítások hatására.

Az év első néhány hónapját egyszeri kiadási többletek is terhelik. Ilyen a 20 milliárd forintos MÁV-támogatás, a gyógyító-megelőző ellátásokra szánt 40, valamint a közszféra keresetkiegészítésének első fele, 10 milliárd forint. A havi ütemezés helyett ugyanis a közalkalmazottak az idén két részletben, februárban és áprilisban jutnak hozzá a járandóságukhoz. A tegnapi tájékoztatón a pénzügyminiszter igyekezett leszögezni: az ütemezés átalakítása nem a PM döntése volt. Igaz ugyanakkor az is, hogy a 13. havi nyugdíj, valamint a korábbi rendszerű lakásépítési támogatások kiesése elvileg tehermentesíti is a büdzsét az első hónapokban. A minisztérium számítása szerint azonban az átalakítások egyenlege mégis inkább növeli, semmint csökkenti a költségvetés „orrnehéz” jellegét. KR

Az új makropályát tehát hó végén küldi meg a kormány Brüsszelnek.

VG Konvergencia Csak január végéig kell elkészíteni a korábban már december elején esedékes frissített konvergenciajelentést. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa még október 20-án határozott erről, a döntés valamennyi EU-tagállamra, így hazánkra is vonatkozik.

Az új makropályát tehát hó végén küldi meg a kormány Brüsszelnek. -->