Célkeresztben a portugálok

A görög után immár a portugál és a spanyol költségvetési helyzet is mind nagyobb aggodalmat vált ki a befektetőkből. Hiába nyilatkozott biztatóan a görög lefaragási tervekről szerdán az Európai Bizottság, Athén fizetőképességével kapcsolatban továbbra is bizalmatlan a piac, és a jelek szerint Portugália is a veszélyzónába került. A piaci szereplők, úgy tűnik, figyelmen kívül hagyják, hogy Portugália fiskális helyzete messze nem olyan rossz, mint Görögországé, és máris megkezdték a párhuzamok vonását.

A portugál, görög és spanyol hitelbiztosítási felár (CDS) emelkedését alapvetően három dolog váltotta ki. Az egyik, hogy a piacok értelmezésében a bizottság állásfoglalása a görög megszorítási programmal kapcsolatban nem annyira a biztatásról szólt, mint inkább az elégtelen részletek felhánytorgatásáról. Ehhez nyilván alapot szolgáltatott az is, hogy Joaquín Almunia pénzügyi biztos a fiskális konszolidációs tervek értekelésekor megjegyezte: Görögország, Portugália és Spanyolország versenyképessége „folyamatosan” hanyatlott az euró bevezetése óta. Ráadásul a 9 százalékos deficittel küzdő Portugália a tervezett 500 millió helyett csupán 300 millió euró értékben adott el államkötvényeket, mivel túl magasnak találta a befektetők által követelt kockázati felárat. Harmadszor pedig: Madrid szerdán bejelentette, hogy a 2009-es deficit a korábban prognosztizáltnál magasabb, 11,4 százalékos lett.

A negatív piaci reakció nyomán 211 bázispontos rekordot ért el tegnap a portugál CDS, miközben a görög hitelbiztosítási felár 397,5-ről 415,5 pontra, a spanyol pedig 152-ről 164 pontra emelkedett. A tőzsdei zuhanásban szintén a dél-európai államok jártak az „élen”: a portugál index 4, a spanyol pedig 3,1 százalékot esett. A lefelé tartó mozgásból ugyanakkor az euró sem tudta kivonni magát. A közös uniós fizetőeszköz a monetáris unió tagállamaival kapcsolatos rossz hírek miatt „padlót fogott”: a dollárral szembeni árfolyama tegnap nyolc hónapos mélypontra süllyedt (lásd még cikkünket a 9. oldalon).

A Portugália miatti reakció jól mutatja, hogy az ideges piacok hajlamosak túlreagálni a híreket. Az igaz ugyan, hogy a májusban esedékessé váló 5,9 milliárdnyi portugál államadósság törlesztése egyelőre nyitott kérdés. Az államkötvények visszafogott szerdai értékesítése ugyanakkor annak a jele, hogy Lisszabonnak nem volt mindenáron szüksége a forrásra – mutatott rá a Commerzbank egyik közgazdásza.

Spanyolország esetében pedig annak ellenére, hogy a deficitszámokat felfelé kellett korrigálni, az államadósság-állomány igen alacsony szintje miatt nem indokolt a túlzott pánik. Madridnak jelenleg mindössze a GDP 55,2 százalékának megfelelő adósságot kell kezelnie, ez jócskán elmarad az EU 78,2 százalékos átlagától, a messze 100 százalék feletti olasz vagy görög eladósodottsági szintről nem is beszélve. A spanyolok egyébként jelentős mértékben a pénzügyi válságot megjósoló Nouriel Roubini közgazdászprofesszornak „köszönhetik” pillanatnyi rossz hírüket, aki már az egész euróövezet megroppanását vizionálta Madrid feltételezett fizetésképtelensége miatt. Annyi azonban bizonyos, hogy a 40 millió lakosú euróövezeti tagország növekedési kilátásait, illetve a 2013-ig szóló deficitlefaragási terveit sem „ragyogja be” a jelenleg 19 százalékot kitevő munkanélküliség. JK