Csak a válságadóknak köszönhetően tartható a költségvetés

A Magyar Nemzeti Bank úgy ítéli meg, hogy az elmúlt évek költségvetési intézkedéseinek köszönhetően az államháztartás jelenlegi (2010-es) helyzete kedvező. A gazdasági visszaesés után beinduló növekedéssel a hiánymutató további intézkedések nélkül is alacsonyra süllyedne, mindez jó lehetőséget teremthetne egy hosszú távon fenntartható fiskális pálya megalapozásához.

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a 2011-es államháztartási hiánycél – az átmeneti bevételek segítségével – elérhető. Az MNB arra számít, hogy az óvatos költségvetési tervezés miatt az államháztartási hiány a GDP 2,5 százaléka körül alakulhat 2011-ben. A jegybank üdvözli a hiánycél tartása melletti elkötelezettséget, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy 2011-ben az egyenlegjavulás jórészt egyszeri tényezőknek – a különadóknak, a magánnyugdíjpénztári tagdíjak elvonásának, illetve a korábban felhalmozott magánnyugdíjpénztári megtakarítások részbeni elköltésének – tudhatók be.

A költségvetési hiánycél elérése – a fenntarthatósághoz szükséges szerkezeti reformok nélkül –önmagában nem elegendő. A rövid távú hiánycélok elérése a 2011. évi költségvetési tervezet szerint nem kedvező szerkezetben történik. A kormány elsősorban a bevételi oldalra alapozott intézkedésekkel kívánja teljesíteni vállalásait. A kiadási oldal érdemi csökkentésére és mélyreható szerkezeti átalakítások beindítására várhatóan nem kerül sor.

A magyar költségvetés kiadási szintje továbbra is magas, és a kiadások szerkezete sem kedvező a hosszú távú fenntarthatóság, illetve a gazdasági növekedés szempontjából. A költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát nagymértékben rontja a magánnyugdíjpénztári pillér tervezett átalakítása. Ez a változtatás ugyanis jelentősen emelheti az implicit államadósság mértékét, amit ha nem kísér az explicit államadósság hasonló mértékű csökkenése, akkor a költségvetési folyamatok hosszú távú fenntarthatósága veszélybe kerül.

A jegybank úgy látja: az élőmunkát terhelő személyi jövedelemadó csökkentése ellenére összességében érdemben nem gyorsul a potenciális GDP-növekedés. A potenciális növekedés számottevő gyorsításához arra lenne szükség, hogy a kormány a jövedelmek túlzott újraelosztását mérsékelve, munkavállalásra és beruházásra ösztönző, kiszámítható gazdasági környezetet teremtsen. Míg a munkát terhelő adók tekintetében kedvezőbbé válik a környezetet, az újraelosztás mértéke nem csökken, a költségvetést befoltozó átmeneti intézkedések pedig nem biztosítják a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát. A gazdálkodási környezet bizonytalansága óvatosságra készteti a hazánkban beruházni szándékozó befektetőket, de a kockázati felárak emelkedésén keresztül a hazai vállalkozók és a háztartások számára is költséget jelentenek. Mindezen hatások miatt rövidtávon nem számítunk arra, hogy az intézkedéscsomag jelentős növekedési többletet generálna.

Az inflációs folyamatokat értékelve a jegybank úgy látja, hogy a tervezett intézkedések összességében növelik az inflációt. A Magyar Nemzeti Bank leszögezi: változatlanul minden rendelkezésre álló eszközzel elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél teljesítése mellett.