Csúcsformában a magyar gazdaság

Novemberben 2,1 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest a Világgazdaság mutatószáma szerint. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) 2011 márciusa óta nem nőtt ilyen jelentősen. A friss GDP-adatok és a korrekció tükrében – a KSH 0,3 százalékponttal felfelé módosította a szezonálisan kiigazított, negyedéves idei indexeket – a gazdaság valamelyest magasabb növekedési pályán mozog. Mindez azt is jelenti, hogy tavaly december óta folyamatosan, 0,1-0,2 százalék körüli mértékben növekedett havi alapon a GYIA. Novemberben kissé szerényebb, 0,07 százalékos bővülésről tanúskodik a havi mutatószám. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette, míg egy semlegesen hatott a főindexre.

Az öt pénzügyi alindex közül három kedvezően hatott, míg kettő lefelé húzta a GYIA-t. A reálkamat az infláció mérséklődésével párhuzamosan csökkent, és a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusa nem szakadt meg, mindez pedig kedvezően hatott az indexre. A pénzkínálat reálértéken számított növekedésére már hatással lehet a központi bank Növekedési Hitelprogramja is, ami szintén segítette a GYIA-t.

A kkv-knak nyújtott alacsony kamatozású hitel mellett az Ifo-index növekedése is pozitívan hatott az indexre. Ugyanakkor a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) visszaesése, valamint az államkötvények másodlagos piacán a hozamgörbe meredekebbé válása is lefelé húzta a GYIA-t.

Az öt reálgazdasági alindexből kettő növelte, ugyanennyi csökkentette, és egy semlegesen hatott a GYIA-ra. A reálkeresetek emelkedése és az ipari termelés volumenindexének növekedése felfelé húzta a főindexet. A fogyasztási hitelek állományának visszaesése és az ipari rendelésállomány mérséklődése negatívan hatott a GYIA-ra. A munkakeresés átlagos időtartama 19,1 hónapon stagnált, vagyis ez a részindex nem befolyásolta a mutatót.

Összességében a növekedés fokozatos, ám nem szabad elfelejteni, hogy a tavalyi utolsó negyedévben jelentős visszaesést szenvedett ez a gazdaság; vagyis a bázishatás is fontos szerepet játszik a kilábalásban.

A harmadik negyedévben az ipar, az építőipar, valamint a mezőgazdaság volt a növekedés motorja. Az év utolsó hónapjaiban is kedvező képet mutathat az építőipar annak ellenére, hogy az ingatlanépítések visszaeshetnek. Az ipari termelés tekintetében tovább folytatódhat a növekedés a trend alapján. Ugyan a belföldi értékesítésben egyelőre nem látható egyértelmű növekedés, ám az exportértékesítés felfutása folyamatos, ami elsősorban az autógyártásnak köszönhető. A gazdasági növekedést az MNB hitelprogramja is kissé támogathatja az év utolsó hónapjaiban.

A kormány szerint idén meghaladhatja az 1 százalékot a GDP növekedési üteme, hiszen a harmadik negyedévben várakozásokon felüli, 1,7 százalékos bővülési ütemet mért a KSH. Az Reuters által megkérdezett elemzők egy hónap alatt 0,4 százalékponttal, 0,9-re emelték az idei GDP-prognózist.

Így készül a Gyorsulási Irányadó

A gyorsulási irányadó nemzetközi módszereken alapuló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról.