Csúnya jóslatot kaptunk az IMF-től

Magyarország (Horvátországhoz, Koszovóhoz és Törökországhoz hasonlóan) — szembemenve a régióbeli trendekkel — fiskális lazítást hajt végre. A többi között ezt állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése. Az európai gazdasági kilátásokat elemző, hagyományos éves jelentésben (Regional Economic Outlook: Europe) az IMF szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy az Orbán-kormány a nyugdíjreform visszaforgatása árán hatályba léptetett adócsökkentéssel, valamint különadók bevezetésének köszönhetően rendelkezésre álló többletforrások felhasználásával igyekszik ösztönözni a növekedést.

A jelentésben néhány helyen nevesítve is megtalálhatóak a Magyarországra vonatkozó megállapítások – amelyek kevésbé hízelgőek. Ide sorolható az is, hogy habár az idén a magyar költségvetés többletbe fordul, ez nem a kiadási intézkedéseknek tudható be.

Az IMF szakértői ugyanis nem tartják fiskális intézkedésnek még azt a néhány más ország által alkalmazott módszert sem, melyek a nyugdíjrendszer második pillérének járó állami támogatások részbeni eltérítését eredményezik. Magyarország pedig – olvasható az elemzésben – még ennél is messzebb ment: a második pillérben érintett magánszemélyek választhattak, vagy visszaviszik a nyugdíj-megtakarításaikat az állami nyugdíjrendszerbe, vagy elveszítik szerzett jogaik jó részét. Majdnem mindenki az előbbit választotta, ennek köszönhetően az idén nagy költségvetési többletet produkál Magyarország – mutat rá a jelentés. Ám ahogy a mellékelt táblázatokból kibogarászható: jövőre már ismét deficit várható , mégpedig nem is kicsi, a GDP 4,3 százalékának megfelelő mértékű. Ez meghaladja az Európai Unió 4 százalékos átlagát.

Az egyes, az átlagosnál gyengébb államháztartási mutatókat taglalva is ott találjuk Magyarországot. Például az adósságállomány miatti sebezhetőség miatt – mint ahogy Albániában és egyes vélemények szerint Lengyelországban is. A jelentés a devizában fennálló adósságállomány miatti árfolyamkockázatnak való kitettségre is Magyarországot hozza a fel példaként, Szerbiával együtt.

Ami általában az európai gazdasági kilátásokat illeti, a legnagyobb kockázatot az euróövezet szélén tapasztalható feszültségek jelentik. További bátor lépésekre lesz szükség, így mindenképpen kezelni kell a pénzügyi ágazat megmaradt gyengeségeit, és elengedhetetlenek a reformok a versenyképesség és növekedés erősítése érdekében. A kontinens fejlett országaiban strukturális reformokat, költségvetési konszolidációt kell végrehajtani.

A feltörekvő országok (Magyarországot ide sorolja az IMF) ez idáig ellenálltak az eruóövezetből és annak perifériájáról érkező negatív hatásoknak, de tovább kell mérsékelniük a fiskális és pénzügyi sebezhetőségüket, s vissza kell állítaniuk a gazdaságot a növekedési pályára – intenek a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet szakértői. A politikusok legnagyobb kihívása, hogy védelmet biztosítsanak a kockázatokkal szemben. Négyet is nevesít közülük a jelentés: a fiskális helyzetet, a bankok hitelezésének a visszafogását, az egekbe szökött munkanélküliséget és a növekedésnek indult inflációt.