Deficitnövelő szabálytalanságok

Ötszörösére nőtt tavaly a szabálytalanul kifizetett európai uniós támogatások összege, közbeszerzési szabálytalanságok miatt 66,6 milliárd forintot vesztett eddig Magyarország. Többek között ez derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétett jelentéséből, amely az EU-források felhasználása során alkalmazott szabálytalanság-, adósság- és követeléskezelési folyamatok ellenőrzése alapján készült a 2004–09-es időszakra.

Ugyanakkor az uniós pénzek menedzselésével megbízott hazai intézményrendszer részéről a látványosan megugró szabálytalanságok ellenére sem készült átfogó beszámoló ezekről a jelenségekről és megfelelő kezelésükről, pedig az így szükségessé vált pénzügyi korrekciók (átcsoportosítások, EU-elvonások stb.) több tízmilliárd forint pluszkiadással terhelték meg a hazai költségvetést, és így növelték a deficitet. Az ÁSZ megállapítása szerint a nyilvántartási és beszámolási rendszer hiányosságai miatt sem a döntéshozók, sem a nyilvánosság nem kapott megfelelő információt az uniós források felhasználásáról.

Mivel a vizsgált uniós források mintegy 90 százalékát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kezelte, az ÁSZ ellenőrzése is rájuk terjedt ki. Ennek eredményei szerint a szabálytalanságok száma megkétszereződött tavaly, a szabálytalansággal érintett összeg pedig ötszörösére nőtt az elemzett időszak alatt. A jelentésben szereplő esetszámok hozzávetőleg 10 százaléka 10 ezer eurót meghaladó szabálytalanság, amelyeket a közösségi szabályozás szerint kötelező jelenteniük a tagállamoknak az Európai Csalásellenes Hivatalnál (OLAF). Emellett az említett 66,6 milliárd mellett még további 35 milliárd forint elszámolhatóságát vitatta az Európai Bizottság. Ezen túlmenően 8,4 milliárd forintot igényelt vissza Magyarországtól: a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005–06-ban 3,6 milliárdot, az unióstól eltérő áfaszabályozás és eszközbeszerzés miatt 4,8 milliárdot kellett visszafizetnünk az EU-nak.

A legtipikusabb szabálytalanságok közé tartozott a közbeszerzési törvény megsértése, az engedélyezett projektektől való eltérés, az el nem számolható és jogosulatlan költségek elszámolása és a területi alapú támogatások túligénylése. Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől szabálytalanság miatt. Ennek 57,7 százaléka a kohéziós alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott. A követelések behajtási aránya az NFÜ-nél és az MVH-nál is átlagosan 40,7 százalékos volt. A jelentéskészítők a biztosítékadási kötelezettség csökkentésének és a támogatási előleg növelésének róják fel, hogy a követelések megtéríttetése a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Szerintük „a jelenlegi gazdasági helyzetben a biztosítékok jelentősége megnőtt, mivel a behajthatatlanság elsődleges oka a felszámolás volt”. Az ÁSZ egyúttal megjegyzi: „A magyarországi képet jelentősen ronthatja, hogy a Kohéziós Alap 19,1 milliárd forintos követelésének a megtérüléséről nem volt adat a helyszíni ellenőrzésünk idején!” A követeléskezelés hatékonyságát rontotta, hogy a támogatások behajtására, végrehajtására egyaránt jogosult MVH és APEH között a kommunikáció időigényes, az információcsere lassú volt.

Tanulságos megállapítása a jelentésnek az is, hogy milyen következményekkel jár a bizonytalan jogszabályi környezet. Ennek hatásai elsősorban az NFÜ tevékenységét érintették, mert a hazai szabályozás nem adott támpontot a gyakorlathoz. Míg például a szerződéskötés és a szerződéstől való elállás polgári jogügylet, a támogatás visszakövetelése közigazgatási hatósági eljárás, de a két jogviszonyból adódó feladatot nem rendezte jogszabály. Gondot okozott az is, hogy „a hazai közbeszerzési törvény előírásai és az uniós szabályozásnak az NFÜ-vel szembeni elvárásai nem álltak összhangban a közbeszerzési szabálytalanságok meghatározásában”.

Gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról

Biztosítsa a követeléskezelés észszerű megszervezését

Vizsgálja felül az NFÜ és a kedvezményezettek közötti polgári jogviszony típusát

Gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról

Biztosítsa a követeléskezelés észszerű megszervezését

Vizsgálja felül az NFÜ és a kedvezményezettek közötti polgári jogviszony típusát-->