Döntött a svájci jegybank – fellélegezhetnek a frankhitelesek
A Svájci Nemzeti Bank (SNB) csütörtökön tartotta kamatdöntő ülését, és a várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékon hagyta a megcélzott kamatszintet.
A svájci jegybank szerint a gazdaság 1,5 százalékkal növekedhet 2011-ben, és 2,5 százalékkal idén. Philipp Hildebrand, a bank kormányzója kiemelte: a kilábalás folytatódik a világgazdaságban, a fejlett gazdaságokban lassabban, a feltörekvő államokban gyorsabb növekedésre lehet számítani.
Az euróövezet stabilitásával kapcsolatos aggodalmak felerősödtek, így a svájci frank tovább erősödött – közölte Hildebrand. Ha deflációs veszély alakul ki, az SNB lépni fog.
A jegybank csökkentette inflációs várakozásait a szeptemberi előrejelzéshez képest. Az SNB erre az évre 0,7 százalékos inflációt vár, jövőre 0,4 százalékos pénzromlást, míg 2012-re is csak 1 százalékra prognosztizálja az inflációs ütemet. „Az infláció nem veszélyezteti az árstabilitást” – áll a közleményben.
Azzal, hogy rövidtávon csökkent az inflációs várakozása a jegybanknak az esetleges kamatemelési várakozásokat eloszlathatta.
Ha a Svájci Nemzeti Bank kamatot emelt volna, az alpesi deviza további szárnyalását eredményezné: a befektetők magasabb kamat reményében még inkább a frank felé fordulnának.
A friss piaci adatokat itt megtekintheti!
A svájci frankért jelenleg 214,5 forintot kérnek, mely gyenge szint köszönhető az eurózóna utóbbi hónapoban kibontakozott adósságválságának, így az euró gyengülésének, továbbá a felerősödő félelmek következtében kialakult kockázatkerülésnek, így a svájci frank erősödésének (a frank menekülődeviza, romló hangulatban erősödik).
Az euróövezeti tagállamok gyenge fundamentumainak hatására és a sorozatos negatív híreknek köszönhetően a frank történelmi csúcsra kapaszkodott az euróval szemben szerdán. A jegyzés 1,276-os szinten is tartózkodott, melyről az euró el tudott rugaszkodni.
Az euróövezet nem találta eddig a piacok számára is elfogadható megoldást az adósságválságra, gyenge növekedéssel és magas költségvetési hiánnyal néznek szembe a tagországok.
A PIIGS (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) államok gyenge fiskális pozíciója miatt a befektetők egyre bizonytalanabbak a kilábalást illetően. A piac attól tart, hogy Írország után a portugálok és a spanyolok is nemzetközi segítségre szorulnak, mely szinte teljesen felemésztheti az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által felállított 750 milliárd eurós mentőcsomagot.
Az euró a bizonytalanság hatására gyengül, ebben az évben 16 százalékot esett a frankkal szemben. Az SNB igyekszik megállítani a frank további erősödését.
