A DGS elemzése szerint a tagállamok közül Magyarországon csökkentek legnagyobb mértékben a bérek a recesszió első évében. Ugyanakkor tények bizonyítják, hogy a gazdasági válság nem egyformán sújtott minden iparágat. Számos cég ismét szárnyal, tavaly is emelt bért, s idén is megteheti azt. Azonban sok helyütt immáron két éve nyögnek a válság súlya alatt. Utóbbiaknál pedig a munkavállalók jelentős része meglehetősen motiválatlan a bérfejlesztés elmaradása miatt, hiszen a reálbérük értéke jelentősen csökkent.
A Bértervezés 2011 felmérésben résztvevő munkáltatók az előző évhez viszonyítva ugyanakkor optimistábban tekintenek a jövő év elé. Úgy látszik, hogy mintegy 50 százalékuk túl van a gazdasági válság időszakán és lehetőségeik már megengedik a munkavállalóik bérének emelését. Magas azonban azok aránya (20 százalék), akik további megszorító intézkedésekre kényszerülnek és kénytelenek munkatársaik bérét befagyasztani.
Dara Péter , a DGS Global elnöke lapunk megkeresésére elmondta, ezek a vállalkozások a minimálbér emelés hatására elképzelhető, hogy további munkavállalóktól kénytelenek megválni. Ott, ahol fizikai és szellemi dolgozókat alkalmaznak, megoldás lehet, hogy a jövő évi adókedvezményekből fakadó nettó béremelkedés miatt a szellemi foglalkoztatottak bérén spórolva fogják a fizikai dolgozók fizetését a kötelező mértékben emelni.
A DGS felmérése ugyanakkor kiemeli, hogy egyre többen ismerik fel a valóban komplex javadalmazási rendszer kialakításában és működtetésében rejlő lehetőségeket, előnyöket.
Örök dilemma ugyanakkor a vezetők és a HR szakemberek számára, hogy miként motiválják munkatársaikat. A megfelelő mértékű javadalmazás ugyanis fontos alap, azonban nem mindenkit lehet anyagi eszközökkel motiválni, illetve – mint arról az összefoglaló elején már szó esett – számos olyan szervezet működik az országban, amely anyagi eszközökkel nem képes jelenleg ösztönözni munkatársait.
A felmérés során vizsgált munkaköri besorolási kategóriák (felső vezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkakörök, fizikai munkakörök) közül a „nyertesek” a fizikai munkakörök. Átlagosan „csak” 4,66 százalékos béremelésre számíthatnak, azonban a kutatásban részvevő munkáltatók 51 százalékánál.
A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy a felső vezetők számára béremelést biztosít 2011-ben. Ez 7 százalékos előrelépés az elmúlt évhez képest, amikor a felső vezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak, valamint az egyes vezetők részére megfelelő teljesítmény nélkül kifizetett irreálisan magas juttatások – mint például a BKV - miatt kialakult közhangulatnak.
A kutatásban részvevő vállalkozások, szervezetek 13 százaléka emelte 2010-ben az e munkakörben foglalkoztatottak bérét és ezért úgy döntöttek, hogy az elkövetkező, 2011-es évre nem terveznek újabb változtatást. A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja a topmenedzserei munkabérét. Ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb.
A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent. Míg 2009. harmadik negyedévében a munkáltatók 6 százaléka tervezett az e munkakört betöltők esetében bércsökkentést, addig 2010 őszére ez az arány 3 százalékra csökkent.
Jelentős mértékben, a felmérésben résztvevő cégek 24 százaléka még nem döntött a felső vezetők béremeléséről. Úgy érzik, hogy még nem áll elegendő információ a rendelkezésükre ahhoz, hogy ebben a kérdésben döntést tudjanak hozni.
A bérfejlesztést tervezők jellemzően 2-5 százalék közötti emeléssel számolnak, de jelentős (9 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek 10 százalék vagy afeletti béremeléssel kalkulálnak. A felsővezetők 2011-re tervezett átlagos béremelkedése 5,07 százalék.
A munkáltatók átlagosan 44 százalékban, azaz tavalyhoz képest 6 százalékkal többen terveznek béremeléssel a középvezetők esetében és 35 százalékkal kisebb mértékben, azaz „mindössze” 20 százalékban számolnak tartósan a bérek befagyasztásával. A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett 10 százalékuk döntött.
A többségi magyar tulajdonban levő vállalkozások esetében ezek az arányok, 27 százalék, illetve 22 százalék. Egyértelműen megállapítható, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak, visszafogottabbak a külföldi hátterűekkel szemben.
A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalatok és az állami, önkormányzati szervek tervei szerint a középvezetői munkabérek 40 százalékban befagyasztásra kerülnek. A válaszadók 34 százaléka 4,1 – 5 százalék és valamivel több, mint 20 százalék 2,1-3 százalék illetve 3,1-4 százalék közötti béremelést tervez ebben a munkakör kategóriában. Az átlagos béremelés mértéke 4,94 százalék.
A felsővezetőkhöz hasonlóan a középvezetők esetében is a válaszadók 9 százaléka tervez 10 százalékot megközelítő vagy meghaladó mértékű béremelést.
A Bértervezés 2011 felmérés adatai részben azt igazolják, hogy a munkáltatók a fizikai munkavállalókat kiemelten preferálják a jövőre tervezett béremelés tekintetében. A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emelni fogja és a felmérésben szereplő hat munkakörcsalád közül a legalacsonyabb, 16 százalékos a tartós bér befagyasztás aránya.
A béremelési tervek függetlenek a tulajdonosi háttértől, s az ágazati jellemzők kerülnek előtérbe. A járműgyártás; energia-, víz-, gáz-szolgáltatás és/vagy szállítás; valamint a villamos gép gyártása, elektrotechnika, műszergyártás ágazatokban tevékenykedő vállalkozások több mint 70 százaléka tervez e munkakörökben béremelést. Negatív irányba egyedül az építőipar lóg ki, ahol csak a vállalkozások kevesebb, mint 30 százaléka tervezi a fizikai munkát végző munkatársainak a béremelését.
Fizikai munkavállalóknál is 2–5 százalék közötti bérfejlesztési terv a legáltalánosabb. Magasabb, 10 százalékos vagy a feletti emelést a munkáltatók alig 6 százaléka tervez. A béremelés tervezett átlagos nagysága 4,66 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.